Parlamenti választásokat tartanak vasárnap az 1,3 milliós Észtországban: a kampány a gazdasági problémák és a kelet-ukrajnai válság miatt elsősorban a balti állam biztonsága körül forog, míg a voksolás legfőbb kérdése, hogy az észt politikát másfél évtizede uraló, jelenleg is kormányzó, pragmatikus liberális Észt Reformpártnak sikerül-e ismét felülkerekednie legfőbb riválisán, az ellenzéki balközép Észt Centrumpárton. A két párt nagyjából azonos támogatottsággal bír.
A 980 ezer választásra jogosult észtnek mindenesetre már korábban is lehetősége nyílt arra, hogy leadja szavazatát. Egyes meghatározott választóhelyiségekben három napig előzetes szavazást rendeztek, s február 19. és 25. között a balti állam lakosai elektronikusan is leadhatták voksukat. A központi választási bizottság közlése szerint a választópolgárok 33 százaléka élt az előzetes választások lehetőségével. Így tett a 35 éves Taavi Roivas miniszterelnök is, aki teljesen meg van győződve a technológia jótékony hatásairól.
Észtország - elsőként a világon - 2007-ben vezette be az e-szavazás lehetőségét a parlamenti választásokon. Ezt a szavazási formát a választási eredmények esetleges manipulálásának lehetősége miatt világszerte vitatják, s a bírálatok miatt Tallinn az elmúlt években többször is tökéletesítette az elektronikus választási eljárást.
A közvélemény-kutatások szerint mindössze a - többnyire az orosz anyanyelvűek, valamint a vidéki lakosság és a nyugdíjasok által támogatott - Észt Centrumpártnak van reális esélye arra, hogy a 101 fős észt parlament (Riigikogu) legerősebb politikai platformjává váljon, s megelőzze Roivas Reformpártját. Múlt pénteki felmérések szerint a Reformpártot a választók 23 százaléka támogatja, míg a Centrumpártra a szavazók 22 százaléka adná voksát. Őket a szociáldemokraták követik 20 százalékkal, és 14 százalékkal negyedik helyen áll a nemzeti irányultságú Pro Patria-Res-Publica (IRL). A szakértők arra számítanak, hogy az előző, 2011-es választásokhoz hasonlóan a vasárnapi szavazás után is nagykoalíció alakul a Reformpárt, az IRL és a szociáldemokraták részvételével.
A felmérések szerint két nemrég alapított politikai tömörülés is elérheti a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt: mind a populista, korrupcióellenes Szabad Párt, mind a szélsőjobboldali Konzervatív Néppárt kilencszázalékos támogatottsággal bír a választók körében. A közvélemény-kutatások azonban arra is rámutattak, hogy a választásra jogosultak 30 százaléka még nem döntötte el, hogy melyik pártra szavaz.
