Hektáronként tízforintos haszonbérleti díjért vehetett használatba 99 évre állami földet még 1992-ben az a cég, amely pert nyert első fokon a magyar államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellen. Így a külföldi érdekeltségű vállalkozás 7725 hektár területhez jutott hozzá. A Debreceni Ítélőtábla korábban hatályon kívül helyezte az ítéletet.
Elutasította a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet keresetét az elsőfokú bíróság, amelyben az állami oldal szerette volna elérni egy 1992-ben kötött privatizációs szerződés teljes semmisségének kimondását. Mint ismert, a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor, 1992-ben, a Hubertus Agráripari Bt.-vel kötött szerződést. A megállapodás értelmében az állami gazdaság jogutódjának számító, akkor még részben állami tulajdonú társaság 7725 hektárnyi területet hektáronként tízforintos haszonbérleti díjért vehetett használatba 99 évre, harminc évvel meghosszabbíthatóan oly módon, hogy ez a felperes eredeti keresete szerint számos egykori jogszabályba, továbbá jó erkölcsbe ütközik. A németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő bt. álláspontja az, hogy azért határozták meg egykor jelképes összegben a földbérleti díjat, mert az állami gazdaság jogutódjaként vállalták a szerződésben Nagyberek térségének vízkormányzását is.
A Debreceni Ítélőtábla már kétszer hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet eljárásjogi hibákra hivatkozva – mondta Bártfai Beatrix, az állam jogi képviselője. A probléma, hogy az ítélőtábla teljesen jogsértő módon érdemben is kifejtette álláspontját arról, hogy szerinte megalapozatlan az állami kereset, és a saját álláspontját kötelezővé tette az elsőfokú bíróságnak is. Hozzátette: szinte biztos, hogy a per a Kúrián dől majd el. A gyorsabb pervitel érdekében először azt szeretnék elérni, hogy a bíróság a szerződés jogszabályba ütközését bírálja el.
