A hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet-módosítások második üteme is hatályba lépett február 1-jén, így már a tavaszi szemeszterben számos könnyítést érzékelhetnek az ügyfelek – tájékoztatta lapunkat közleményében a Diákhitel Központ.
Alapvető változás a jogosultak körének és a jogosultsági időnek a kiterjesztése: az eddigi harmincötödik életév helyett negyvenéves korig lehet folyósítani a diákhiteleket, tíz félév helyett akár tizenegy félévre. Amennyiben a képzési idő meghaladja a tizenegy félévet, továbbra is 14 tanulmányi félévre igényelhető a diákhitel. Februártól már nem adott hónap ötödikéig, hanem 12-ig kell teljesíteni az esedékes törlesztőrészletet. A gyermeket vállalók számára könnyítést jelent, hogy a csed/tgyes, gyes, gyed alatt lévő diákhiteles kismamák, kispapák a jövőben abban az esetben is jogosultak lesznek célzott kamattámogatást kérni, ha teljes munkaidőben kereső tevékenységet folytatnak. Ez vonatkozik a már engedélyezett célzott kamattámogatásokra is.
A közleményben emlékeztetnek a tavaly november végén hatályba lépett módosításra is, amely szerint az eddigi 24 helyett már 36 hónapra kérhető – továbbra is indoklás nélkül – a törlesztőrészlet mérséklése, valamint az, hogy az eddigi hathavi hátralék helyett a jövőben egyévi elmaradás után mondhatja csak fel az MFB csoporthoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. a hitelszerződést.
A felsőoktatás exportképessége javul, az itt tanuló külföldi diákok aránya nagyobb mértékben nő, mint a külföldön tanuló magyaroké, a külföldi diákok tandíjából befolyó összeg pedig elérte az egyetemek és főiskolák bevételeinek 6,4, a felsőoktatásra fordított állami támogatásnak a 12 százalékát – adta hírül tegnap a Magyar Nemzet, a Budapesti Corvinus Egyetem elemzését idézve. A cikkben ismertetett felmérés szerint a külföldi hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban a 2005-ös 4,74 százalékról 7,7 százalékra nőtt a 2012/2013-as tanévre, számuk megközelítette a 18 ezret, a külföldön tanuló magyar diákoké 9634 volt, 3,22 százalékról 4,12 százalékra emelkedett. A külföldi diákok az általuk fizetett, összesen mintegy húszmilliárd forintos tandíjon felül, még legalább ennyit költenek el Magyarországon. A kutatók szerint Ausztria közel megduplázta, Lengyelország megháromszorozta, Csehország és Szlovákia pedig ötszörösére növelte az ott tanuló külföldi diákok számát.
A közleményben emlékeztetnek a tavaly november végén hatályba lépett módosításra is, amely szerint az eddigi 24 helyett már 36 hónapra kérhető – továbbra is indoklás nélkül – a törlesztőrészlet mérséklése, valamint az, hogy az eddigi hathavi hátralék helyett a jövőben egyévi elmaradás után mondhatja csak fel az MFB csoporthoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. a hitelszerződést.
A felsőoktatás exportképessége javul, az itt tanuló külföldi diákok aránya nagyobb mértékben nő, mint a külföldön tanuló magyaroké, a külföldi diákok tandíjából befolyó összeg pedig elérte az egyetemek és főiskolák bevételeinek 6,4, a felsőoktatásra fordított állami támogatásnak a 12 százalékát – adta hírül tegnap a Magyar Nemzet, a Budapesti Corvinus Egyetem elemzését idézve. A cikkben ismertetett felmérés szerint a külföldi hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban a 2005-ös 4,74 százalékról 7,7 százalékra nőtt a 2012/2013-as tanévre, számuk megközelítette a 18 ezret, a külföldön tanuló magyar diákoké 9634 volt, 3,22 százalékról 4,12 százalékra emelkedett. A külföldi diákok az általuk fizetett, összesen mintegy húszmilliárd forintos tandíjon felül, még legalább ennyit költenek el Magyarországon. A kutatók szerint Ausztria közel megduplázta, Lengyelország megháromszorozta, Csehország és Szlovákia pedig ötszörösére növelte az ott tanuló külföldi diákok számát.
