A Déli Áramlat gázvezetéket valószínűleg végleg el kell felejtenünk, de az orosz gáz enélkül is megtalálja az útját Európába – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. A magyar kormány várhatóan idén is kitart a paksi bővítés projektje mellett, amely csak külső tényezők miatt hiúsulhat meg. A Déli Áramlat megépítésével jobban hasznosult volna a földgáztároló-infrastruktúra, de a leállás ellenére is lesz alternatíva.
Kaderják Péter és Drucker György szerint érdemben befolyásolhatják idén a hazai energiapiaci helyzetet a külső politikai tényezők és az árak jelentős változása (Fotók: MH, Horváth Péter Gyula)
„A 2015-ös év igazi nagy kérdése, hogy hogyan alakul az orosz–ukrán konfliktus és az ezzel kapcsolatos washingtoni és európai álláspont. Ennek a helyzetnek az alakulása ugyanis véleményem szerint komolyan befolyásolhatja a paksi bővítés esélyeit és megvalósítási lehetőségeit” – mondta a Magyar Hírlapnak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiakutató Intézetének vezetője. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a projekt valamilyen tiltólistára kerül, tehát inkább külső nyomásra hiúsulhat meg a dolog, mint hazai részről.
A Déli Áramlat gázvezeték véleménye szerint biztosan nem épül meg, hiszen több szempontból is ellehetetlenült, leginkább az Oroszországot sújtó embargó és tőkehiány miatt.
A másik oldalról pedig a nyugati szövetségeseknek majdnem teljesen egységes a kiállásuk a vezeték ellen. Ezek miatt a projekt a következő egy-két éven belül vélhetően nem kerül újra napirendre. Egyébként a fejlemény nem veszélyezteti Oroszországnak azt a képességét, hogy eljuttassa a földgázt európai piacra, mert a jelenlegi infrastruktúra elégséges ahhoz, hogy a várható orosz exportigényt ki tudják szolgálni.
„Az ipari rezsicsökkentéssel kapcsolatban úgy gondolom, hogy érdemes volna elsősorban a piacra bízni ezt a folyamatot, már csak azért is, mert a kormánynak szűkebb a mozgástere” – kommentálta Kaderják Péter a kormány által tavaly több alkalommal szóba hozott célokat. A kormány nem tudja olyan közvetlenül érvényesíteni az árcsökkentési szándékát az ipari szektorban, mint a háztartások esetében. Azért is érdemes a piaci folyamatokban bízni, mert ha az olajárakra tekintünk, láthatjuk, hogy azok drasztikus csökkenése nyilván hatással lesz a következő hónapokban az egyéb energiahordozók árainak alakulására, ezen belül a gázéra közvetlen módon. A villamos energia előállításához szükséges tüzelőanyagok árcsökkenése pedig az áram árára is hatással lehet. Jelenleg a piaci folyamatok azt mutatják, hogy rövid távon ha árcsökkenés nem is, áremelkedés biztosan nem lesz – mondta Kaderják, és hozzátette: érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy e folyamatok eredménye hogyan juttatható el a végfogyasztókig, s „kiemelném, hogy a verseny hazánkban egyébként is erős, tehát arra lehet számítani, hogy megjelennek az olajár csökkenésének hatásai a lakosságnál”.
„A politikai helyzet alakulása nem gondolom, hogy érdemben befolyásolná a magyar kormány hozzáállását” – mondta a paksi bővítésről Drucker György energiapiaci szakértő. Mint hozzátette, közvetlen gazdasági szempontok is felmerülnek az orosz fél részéről, hiszen az általuk biztosított hitel egyelőre nem szerepel a költségvetésben, de a zuhanó olajár miatt kialakult szorult helyzete okán elképzelhető, hogy később felülvizsgálják a kölcsön kondícióit. A szakértő elmondta azt is, továbbra is erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a paksi beruházás ismert kondícióival mi is a valóságos gazdasági helyzet, tehát beszélhetünk-e üzleti értelemben főnyereményről. Kérdéses, hogy szükség van–e két, egyenként ezerkétszáz megawattos blokkra, illetve, hogy az üzemeltetés alatt mennyire nyújtanak majd versenyképes áron villamos áramot.
Nincs arról szó Drucker György szerint, hogy a Déli Áramlat jelentősen hozzájárult volna közvetlen értelemben a magyar földgázellátási helyzet javításához. Elmondta: mindazonáltal a projekt nem volt rossz elképzelés, eltekintve attól, hogy gazdaságos lett volna-e Oroszországnak, hiszen kilométerre vetítve kétszeresébe került volna, mint az amúgy sem olcsó Északi Áramlat. Egész Kelet-Európában az a helyzet, hogy minden gáz-infrastrukturális fejlesztés jól jönne, és a tranzitdíjon felül további járulékos előnyök is származhattak volna a Déli Áramlat megépítéséből: jobban hasznosult volna a magyar földgáztároló-infrastruktúra. Mindenesetre az, hogy a projekt – legalábbis átmenetileg – leállt, nem okozhat nagyon nagy fejtörést a magyar kormánynak.
Úgy tűnik, az alternatíva valóban Törökország lesz – ahogyan már nevezik, a Török Áramlat –, ugyanis eleve sok útvonaltervben szerepelt az ország, és mint mások is a térségben, az is elosztóközponttá szeretne válni. Ha megvalósul, akkor az Azerbajdzsánból tervezett TANAP-vezetéknek lesz a vetélytársa.
