Nem Oszkó vizsgálta a papírokat

Oszkó Péter arról beszélt, hogy 2009 nyarán tárcavezetőként kezdeményezett vizsgálatot a 2008-as szerződéssel kapcsolatban, miután számos politikai támadás érte az ügyet, és sorozatosan parlamenti interpellációkra kellett válaszolni. Ez a belső eljárás azonban nem zárult olyan eredménnyel, hogy „érdemi, jelentős problémák merültek volna fel”. Később viszont az Állami Számvevőszék és az ügyészség is kapcsolatba lépett a minisztériummal, megkérdőjelezve a csere értékarányosságát, illetve azt, hogy a megfelelő közérdek fennállt-e az ügylet kapcsán. A vádhatóság ekkor már hűtlen kezelés gyanújával nyomozott, a tárca kezdeményezésére pedig polgári peres eljárás is indult. Oszkó úgy fogalmazott, minisztersége alatt „annak bizonyossága, hogy a telekcserével probléma volt, nem derült ki, mi igazából a bíróságoktól vártuk annak megítélését, hogy aránytalanság fennáll-e vagy sem”. Ismeretes, a Kúria végül jogerős határozatában arra jutott, hogy semmis a csereszerződés. Az ügyészség szerint pedig az ügylettel 1,3 milliárd forintos kár érte volna az államot – emiatt zajlik a büntetőper Szolnokon.

A volt pénzügyminiszter a tárgyaláson ügyészi kérdésre felidézte, az elődje, Veres János hivatali idejében létrejött kontraktust nem ő vizsgálta személyesen, hanem munkatársai, s nem emlékszik arra, egyáltalán milyen dokumentumokat tekintettek át. A Velencei-tó mellé tervezett kaszinóvárosra vonatkozó gazdasági számítások kapcsán pedig azt mondta, abban az időben egyaránt működött pénzügyi és gazdasági tárca, a projektért és annak folyamataiért az utóbbi felelt, így nekik a beruházás egészéről nem voltak naprakész információik. Kitért arra is, minisztersége alatt felmentette Tátrai Miklós elsőrendű vádlottat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói beosztásából, de ez nem a Sukoró-ügy, hanem más szakmai okok miatt történt.

A büntetőper tárgyalása januárban is folytatódik, és hónapokon belül sor kerülhet az elsőfokú ítélet kihirdetésére.