Az alacsony kamatszintek és jegybanki pénzbőség ellenére vegyes évet zártak a tőkepiacok. Amíg az Egyesült Államokban és Németországban az árfolyamok történelmi magasságokba emelkedtek, addig a fejlődő régiókban vegyes a kép. A három nagy központi bank likviditásbővítő intézkedései a kötvénypiacokra is kedvezően hatottak és ebből a pozítiv környezetből Magyarország is sokat profitált. A nagy kérdés, hogy az amerikai jegybank kamatemelési ciklusának beindítása után is kitart-e az optimizmus.
A részvényárfolyamok 2011 óta folyamatosan, nagyobb korrekció nélkül emelkedtek és ha a maradék három hétben nem tört ki valamilyen pánik, akkor jó eséllyel az évet csúcsok közelében zárják a piacok. Azok a befektetők számítottak jól, akik a fejlett piacokra tettek. Bár a második félévre egyre több olyan adat látott napvilágot, amely a német gazdaság lassulását vetítette elő, a Dax december első napjaiban átlépte a történelmi csúcsot jelentő 10 ezer pontot, így az októberi visszaesés óta közel 20 százalékot, az év eleje óta pedig 7 százalékot emelkedett az irányadó német tőzsdeindex.
Az év utolsó hónapjai nem kis izgalmat hoztak a feltörekvő piacokon, elsősorban Oroszország miatt. Bár már tavasszal kiéleződött az orosz−ukrán viszony, de sem akkor, sem a Krím annektálása után nem következett be eladási hullám az orosz piacon. A rubel az utóbbi három hónapban azonban elképesztő mértékben és gyorsasággal gyengült, a dollárral szemben értékének közel felét veszítette el. Ennek oka a nyár óta 40 százalékkal zuhanó olajárak valamint a nyugati szankciók, amelyek az orosz költségvetés összeomlásával fenyegetnek. Bár a devizatartalékok 400 milliárd dolláros többletet mutatnak, a vállalatok finanszírozása előbb-utóbbi elkerülhetetlenné válik, ami a szankciók és a lefelé tartó árspirál miatt egyre nehezebbnek tűnik – állítják nyugati elemzők.
Nem meglepő, hogy a legnagyobb értékvesztést a feltörekvők között az orosz részvénypiacok szenvedték el. Az RTS dollárban számolva 40 százalékos mínuszban áll. A legjobban teljesítő börze az idén 30 százalékos növekedést mutató indiai Sensex volt. Ezt követi a sanghaji index, amely három év stagnálást követően az elmúlt három hónapban közel 25 százalékos szárnyalást mutatott fel. Az emelkedést hitelből finanszírozott vásárlások és azok a spekulációk táplálták, mely szerit a kínai jegybank csökkenti a kötelező tartalékrátát. A hitelpiaci lufi és a vártnál gyengébb növekedésből eredő kockázatokat viszont nem győzik eléggé kihangsúlyozni elemzők.
A BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) betűszóval jelzett országcsoport utolsó tagjában Brazíliában a a részvényárfolyamok nem sokat változtak idén, míg a török piacon stabil kétszámjegyű hozamot értek el a befektetők. A magyar börze a 2013-as teljesítményéhez közeli 3-4 százalékos veszteséggel zárhatja az évet meglehetősen alacsony forgalom mellett.
Jól fialt az állampapír
Tódul a pénz az állampapírokba
Töretlenül emelkedik a magyar háztartások megtakarítása. Az állampapír-állomány október végén 2354 milliárd forintra emelkedett a január végi 1755 milliárd forintról.A teljes mennyiségből a Kamatozó Kincstárjegyek 1101 milliárd, a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvények együttes állománya 864,2 milliárd forintot tett ki.
A globális kötvénypiacokon is jellemző volt a hozamvadászat, vagyis az alacsony kamatkörnyezetben a kedvező hozamú termékeket keresték a befektetők. A kockázatosabb vállalati kötvénypiacon inkább hozamemelkedést lehetett látni, miközben több államkötvény, így a német tízéves papír is történelmi mélypontra zuhant.
A spanyol mellett az olasz tízéves államkötvényhozamok is hasonló pályát írtak le és az azonos futamidejű amerikai instrumentumok alá estek, amire eddig szintén nem volt példa. A nagy nyereséget, közel 15 százalékos áremelkedést az utóbbi egy hónapban tehették zsebre a befektetők, az EKB által beharangozott kötvényvásárlási programnak köszönhetően.
A jegybanki likviditásbőség és a csökkenő kamatpálya miatt a magyar papírok is vonzó befektetési célpontnak bizonyultak. Idén először fordult elő, hogy a tízéves futamidejű kötvényeket négy százalék alatt tudta az Államadósság Kezelő értékesíteni. Az év eleji 6,3 százalékról egészen 3,66 százalékig ereszkedtek le a hozamok.
A nagy kérdés, hogy az Európai Központi Bank által bejelentett program meghozza-e a várva várt növekedési fordulatot Európában, miközben az amerikai jegybank már a kamatok emelésére készül. Egyes elemzői vélemények szerint a kamatcsökkentési ciklus végé felé a kötvénypiacokon is megkezdődhet a hozamemelkedés, így az eszközáraknak előbb vagy utóbb közelíteniük kell a gazdasági fundamentumokhoz, ami az árak korrekcióját vetíti elő.
