Az új világviszonyok közepette új magyar külpolitikára van szükség, amely pragmatikus, képes a gazdasági érdekek érvényesítésére, és ennek az alapjait le is tették az elmúlt hónapokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Olyan külpolitikára van szükségünk, amelyben a transzatlanti és a keleti kapcsolatrendszer egyszerre fontos, továbbá a magyar nemzeti érdekek mellett a geopolitikai érdekek, azaz a béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi célok egyaránt érvényesülnek – jelentette ki a külügyi tárca vezetője az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén. Szijjártó Péter szerint az év első kilenc hónapjában kedvezően alakult az ország külkereskedelmi mérlegének szerkezete és forgalma, az export ugyanis hét százalékkal nőtt, az EU-ba irányuló kilenc százalékkal, míg az azon kívülre irányuló egy százalékkal.
A külügyi bizottság tegnapi ülésén Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy miközben a magyar–amerikai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak és a keleti nyitás politikája megbukott, felvetődik a kérdés, hogy lesz-e fordulat a külpolitikában. Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint erre nincs szükség, és minden irányban jó kapcsolatokra kell törekedni. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország érdeke, hogy erős keleti kapcsolatrendszere legyen, a külpolitikai fordulat tehát nem indokolt. A külügyi tárcavezető szerint az együttműködés az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, a befektetéseket, valamint a biztonságpolitikát tekintve zökkenőmentes. A külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett arról is beszélt az ülésen, hogy a római nagykövet valószínűleg Paczolay Péter lesz.
Napirend előtti felszólalásában Szijjártó Péter beszélt továbbá a múlt heti NATO-tanácskozásról, amellyel kapcsolatban közölte: egyetértés volt abban, hogy a világban zajló változások oda vezettek, hogy „az értékközösségünket két irányból éri fenyegetés: keletről és délről”. Ezekre a kihívásokra ad választ az a készenléti akcióterv, amelyet a NATO korábbi csúcstalálkozóján fogadtak el – mutatott rá. Közölte továbbá, érveltek a NATO bővítésének felgyorsítása mellett is.
A külügyi bizottság tegnapi ülésén Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy miközben a magyar–amerikai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak és a keleti nyitás politikája megbukott, felvetődik a kérdés, hogy lesz-e fordulat a külpolitikában. Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint erre nincs szükség, és minden irányban jó kapcsolatokra kell törekedni. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország érdeke, hogy erős keleti kapcsolatrendszere legyen, a külpolitikai fordulat tehát nem indokolt. A külügyi tárcavezető szerint az együttműködés az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, a befektetéseket, valamint a biztonságpolitikát tekintve zökkenőmentes. A külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett arról is beszélt az ülésen, hogy a római nagykövet valószínűleg Paczolay Péter lesz.
Napirend előtti felszólalásában Szijjártó Péter beszélt továbbá a múlt heti NATO-tanácskozásról, amellyel kapcsolatban közölte: egyetértés volt abban, hogy a világban zajló változások oda vezettek, hogy „az értékközösségünket két irányból éri fenyegetés: keletről és délről”. Ezekre a kihívásokra ad választ az a készenléti akcióterv, amelyet a NATO korábbi csúcstalálkozóján fogadtak el – mutatott rá. Közölte továbbá, érveltek a NATO bővítésének felgyorsítása mellett is.
