Beruházásokra fordítja a kormány az Európai Uniótól kapott mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat, a jövőben előtérbe kerülnek a munkaigényes ágazatok. Középpontba kerül a következő években az élelmiszerek minőségének javítása, valamint a vidéki munkahelyteremtés is. Közös mezőgazdasági és vidékfejlesztési cél a kis- és közepes gazdaságok erősítése.
Az elmúlt négy év munkájával sikerült visszaállítani a magyar vidék megbecsülését, az ágazat a nehéz körülmények ellenére is tisztes megélhetést képes biztosítani a vidéki lakosság számára. A hazai agrárium közvetve több mint félmillió ember munkáját érinti, közvetlenül pedig kétszázezer embert foglalkoztat az ágazat – ismertette tegnap Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Portfolio Agrárszektor 2014 konferenciáján. A tárcavezető kiemelte, hogy a mezőgazdaságnak jelentősen nőtt a nemzetgazdaságban elfoglalt helye, a szektor kibocsátása 2010 és 2013 között 37 százalékkal bővült, közben a beruházások volumene is emelkedett. Egyre több fogyasztó érdeklődik a magyar élelmiszerek iránt, mivel azok minősége egyre jobb. A miniszter rámutatott, a kormány célja, hogy a hazai mezőgazdasági termékek mind jövedelmezhetőség, mind a minőség tekintetében a világ élvonalába kerüljenek. A magyar agrárdiplomácia kiemelt sikere, hogy miközben a támogatások európai szinten tizenegy százalékkal csökkentek, a hazai támogatási összeg húsz százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági célú hitelezés helyzetének javulása tovább könnyíti a hazai gazdálkodók helyzetét. A boltok polcain mára eléri a nyolcvan százalékot a magyar élelmiszerek aránya, emellett az export is érdemben nőtt: az agrárkivitel az elmúlt évben elérte a 8,9 milliárd eurót.
A szántóföldi növénytermesztés a szélsőséges időjárás ellenére is rekordot produkált: 1924 óta nem volt ugyanis példa olyan terméshozamokra, mint az idei. A jövőben a kormány célja, hogy az előállított élelmiszereink minősége még magasabb legyen, úgy, hogy emellett megőrizzük GMO-mentességünket. A tervek megvalósításával elérhető, hogy néhány év múlva az élelmiszeripar akár tíz-tizenöt millió embert is el tudjon látni minőségi termékekkel.
Mint ismeretes, a vidékfejlesztés – mind szervezetileg, mind a támogatáselosztások tekintetében – különvált a korábban egységes felügyelettől. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az agrár-vidékfejlesztés jövőbeni sürgető céljaként fogalmazta meg az öntözött mezőgazdasági területek növelését. Emlékeztetett, az unió ugyan az öntözésre használt vízmennyiség csökkentését tervezi, hazánk jelentős lemaradásban van az 1990-es szinthez képest. Emellett fontos terület a munkaigényes ágazatok – tehát az állattenyésztés és a kertészet – kiemelt fejlesztése. Elsősorban a kis- és közepes gazdaságok számíthatnak jelentős többletre, mivel az ágazatok versenyképességének biztosítása mellett a foglalkoztatás növelése is fontos. A helyettes államtitkár rámutatott: az előkészítés alatt álló, Európai Unió–Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi egyezmény még nagyobb versenyhelyzetet teremtene a gazdáknak.
Nőtt az ágazat teljesítménye az idén
Az idén folyamatosan bővült a mezőgazdaság teljesítménye a tavalyi magas bázis ellenére is, a múlt évben a mezőgazdaság szerepe meghatározó volt a gazdasági növekedésben, és ez a kedvező folyamat 2014-ben is folytatódik – közölte a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-vel. Az idén a kalászosok – búza, árpa, rozs, zab, tritikálé – és a kukorica együtt 16 millió tonna feletti termést adtak. Ez rendkívül kedvező eredmény, az ország belső szükségleteit bőven fedezi, és így több millió tonnás exportárualap is képződik. Az őszi betakarítási munkákról közölték: a kukorica betakarítása folyamatos, november 25-én a gazdálkodók a terület 89 százalékán végeztek a munkával. A hektáronkénti termésátlag 7,82 tonna.
