A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg megerősítette a 2008-ban Bukaresten elhangzottakat. Ennek megfelelően, amennyiben Ukrajna kéri a felvételt és teljesíteni tudja a feltételeket, NATO-tagállam lehet.
Ukrajna felvétele
Az észak-atlanti szövetség külügyminiszterei ukrán kollégájuk, Pavlo Klimkin segítségével tekintették át az ukrajnai helyzetet. A jelenlegi NATO-főtitkár – volt norvég miniszterelnök – elmondta, korábban Ukrajna döntött úgy, hogy nem kíván belépni a szövetségbe, de ha az új kormány másképp vélekedik, és a feltételeket is teljesíteni tudja az ország, nincs akadálya a csatlakozásnak. A Bukaresten elfogadott „Nyitott ajtó” politikájának szellemében 2008-ban Ukrajna mellett Grúziának is ígéretet tett a csatlakozás lehetőségére Stoltenberg.
Az orosz helyzet
Az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat is méltatta a NATO-főtitkár. Stoltenberg szerint az USA, az Európai Unió és más országok által alkalmazott gazdasági szankciók szükségesek, mert nem maradhat következmények nélkül „ha egy ország, mint Oroszország megsérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását és területi egységét.”
Stoltenberg és az ukrajnai miniszterelnök közösen kiadott nyilatkozata szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy Moszkva nehézfegyverekkel támogatja a szeparatistákat, és elismeri az ukrán szakadárok által tartott „választások” eredményét. A nyilatkozatban felszólítják Oroszországot, hogy tegye semmisé Krím „illegitim és törvényellenes elcsatolását.” A közlemény szerint az orosz lépések nemcsak Ukrajna biztonságát veszélyeztetik, hanem az egész euroatlanti térség stabilitását is.
A walesi csúcs utáni teendők
A NATO-külügyminiszterek az ukrajnai helyzet mellett a szeptember eleji walesi NATO-csúcson elfogadott döntések gyakorlati megvalósításáról is egyeztettek. „Az instabilitás egyre közelebb lopakodik", figyelmeztetett a főtitkár. Legégetőbb problémaként Oroszország első sorban Ukrajnát fenyegető lépéseit, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában megerősödő szélsőségesek tevékenységét nevezte meg, és az úgynevezett készültségi akcióterv mielőbbi megvalósítását kezdeményezte. A csúcstalálkozó egyik legfontosabb megállapodásaként a külügyminiszterek hatékonyabb NATO Válaszadó Erő létrehozásáról, ennek keretein belül egy Spearhead Force névre keresztelt, több ezer katonából álló, magas készültségi fokozatú egység létrehozásáról döntöttek, amely akár két nap alatt bevethető bármely tagállamban.
Forrás:MTI
