A kormány makrogazdasági pályája reális, azonban a költségvetés néhány tétele kincstári optimizmussal készült – mondta Csaba László akadémikus, aki szerint a devizahiteles történet jövőre megszűnik, ezáltal csökken Magyarország külső adóssága. A közgazdászprofesszor szerint az Európai Központi Bank tervezett monetáris lazítása nekünk is „jól jöhet”.
Miután mind a piacok, mind az Európai Bizottság hasonlóképpen látja a 2015-ös magyar makrogazdasági pályát, mint a kormány, reálisnak lehet nevezni a hivatalos várakozásokat – hangsúlyozta lapunknak Csaba László, a Közép-európai Egyetem és a Corvinus tanára. A közgazdászprofesszor szerint miközben kétségtelenül idén lendületbe jött a magyar gazdaság – éves alapon több mint három százalékkal bővül a GDP –, addig problémát jelent a defláció. Az akadémikus szerint hónapok óta mínuszban a pénzromlási ütem, ami azt jelzi számos nemzetgazdasági alágban, hogy „nincs forgalom” – még a tavalyi szinthez képest sem. Szerinte az inflációnál is rosszabb a defláció, ugyanakkor remény van arra, hogy jövőre visszatér az árszínvonal moderált emelkedése, bár vitatható, hogy a kormány által jelzett 1,8 százalékos mértékben-e. A professzor úgy tartja, hogy a „költségvetés néhány tétele kincstári optimizmussal készült”, és hiányzik belőle a korábban megígért kiadáscsökkentési reform, az állami újraelosztás visszaszorítása.
Szólt arról is, hogy a magyar gazdaságot a 2008-as válság nagyon érzékenyen érintette, s ha ilyen ütemű marad a növekedés, jövőre a 2006-os kibocsátási szintet érjük el. Elismerte, hogy a magyar gazdaság növekedése idén európai viszonylatban figyelemfelkeltő lesz, ám az elmúlt egy évtized során bennünket is leköröztek már az észtek és utolértek a lettek, sőt a lengyelek is, ami „történelmileg” soha nem volt így. Magyarország teljesítménye inkább csak ahhoz képest jó, hogy a többi uniós országé milyen gyenge – mutatott rá az akadémikus, s végezetül megjegyezte: az Európai Központi Bank (EKB) tervezett monetáris lazítása nekünk is „jól jöhet”, tekintettel arra, hogy az EKB immár magyar állampapírokat is vásárolhat, és ennek hatása már látszik is kötvényeink hozamszintjében. Ugyanakkor az EKB eszközvásárlási akciójának mértéke és megvalósítási formája nem alkalmas arra, hogy felpörgesse a vállalati hitelezést az eurózónában és a perifériaországokban.
Maradt a 2,1 százalékos kamat
A jegybank monetáris tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 2,10 százalékos szintjén tegnap. A testület július óta nem módosította az irányadó rátát. Ám ezt megelőzően a kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként az alapkamat hét százalékról „jött le” a 2,1 százalékra, azaz 490 bázisponttal mérséklődött.
