A kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként az alapkamat 490 bázisponttal mérséklődött. Londoni pénzügyi elemzők szerint jövőre várhatóan újrakezdi enyhítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank a lassuló növekedés és a negatív infláció miatt.
A testület július óta nem módosította az alapkamat szintjét. Azt megelőzően kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként az alapkamat 490 bázisponttal mérséklődött.
A bejelentés után fél óra alatt az euró jegyzése 306,17 forintról 305,80 forintra, a dollár árfolyama 246,40 forintról 246,13-ra, a svájci frank jegyzése 254,45 forintról 254,25-re, a japán jené pedig 2,0870 forintról 2,0845-re csökkent. A forinttal szembeni veszteségét később visszanyerte a vártnál jobbnak bizonyult amerikai harmadik negyedévi GDP-növekedési adat hatására a dollár. A dollár jegyzése ezt követően 246,60 forintra emelkedett.
A Commerzbank elemzői Londonban ismertetett devizapiaci előrejelzésükben azonban azt valószínűsítették, hogy a következő időszakban a magyar gazdasági növekedés negatív meglepetéseket okoz, tekintettel egyebek mellett arra, hogy az európai uniós fejlesztési források felhasználási üteme túljut csúcspontján. A döntő tényező azonban az infláció, amely a Commerzbank elemzői szerint valószínűleg még mélyebbre süllyed a negatív tartományban, és a maginfláció is lefelé tart. A ház azzal számol, hogy ebben a környezetben az MNB 2015 első felében 1,70 százalékra csökkenti alapkamatát. A cég szakértői szerint ez, valamint az erős forint elleni esetleges intervenció jövőre valószínűleg a forint árfolyamgyengüléséhez vezet. A Commerzbank elemzői 2015 első felének végére 315 forint/euró körüli árfolyamot várnak.
A Barclays nem ért egyet az MNB-vel
A City egyik legnagyobb befektetési bankja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői közölték, hogy a ház "más véleményen van", mint az MNB monetáris tanácsa, amelynek alapállása hosszú távú kamattartásra utal. A Barclays elemzői azt valószínűsítették, hogy a magyarországi inflációs környezet és a romló euróövezeti kilátások végül ráveszik az MNB-t a kamatcsökkentési ciklus újraindítására. A ház új táblázatos előrejelzéséből kitűnik, hogy a cég már 2015 első negyedévében újabb MNB-kamatcsökkentést vár, és azzal számol, hogy a jövő év második negyedében 1,50 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat. „Ha a magyar jegybank a következő inflációs jelentésekben a gyenge adatok miatt lefelé korrigálja 2015-re és 2016-ra szóló prognózisait, az megteremtené a lehetőséget a további kamatcsökkentésekhez” - vélekedtek a Barclays közgazdászai.
Az elemzők szerint marad az alacsony kamat
Az alacsony kamatszint tartós fenntartásával számolnak a Budapest Alapkezelő, az Erste, a Nézőpont Intézet és az Equilor szakértői, miután a Monetáris Tanács változatlanul, 2,10 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.
Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint, hogy megfelelt a várakozásoknak a kamattartás, illetve az inflációs és a tőkepiaci folyamatok szempontjából is kedvező a nemzetközi környezet. A szakértő szerint bár a külső környezet gyorsan változhat, egyelőre indokolt az alacsony kamatszint tartós fenntartása. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a befektetőknek a tartósan alacsony kamatok jellemezte alacsony növekedéshez is alkalmazkodniuk kell.
Az infláció alakulása kapcsán a szakértő figyelmeztet, hogy a közüzemi szolgáltatásokat érintő hatósági lépések nagyban hozzájárultak az inflációs ráta 1,5 százalékpontos csökkenéséhez.
Kiss Mónika, az Equilor szenior elemzője kiemelte: a globális és hazai piaci tendenciák tükrében már nem számítanak arra, hogy a monetáris tanács retorikája megváltozna 2014-ben. Érdemes ugyanakkor figyelni a december 17-i ülést, mert a tanács ekkor tárgyalja az inflációs jelentés legfrissebb, negyedéves kiadását - tette hozzá. A tartósan alacsony nyersanyagárak és importált infláció az elmúlt negyedévben arra késztethette az inflációs előrejelzés készítőit, hogy lefelé módosítsák az inflációs várakozásokat a teljes előrejelzési horizonton – írta a szakértő.
Barczel Vivien, az Erste elemzője szerint a jelenlegi makrogazdasági környezet nem indokolta a kamatszint megváltoztatását. Ezenkívül a gazdasági kibocsátás még mindig a potenciális szint alatt van, és inflációs oldalról sincs nyomás, ugyanis az év egészében alacsony árszínvonallal lehet számolni. A szakértő MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a jegybanki kommunikáció is megerősítette, hogy a 2,1 százalékos alapkamat szinten tartásával középtávon elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
Az infláció még októberben is negatív tartományban volt (-0,4 százalék), és az Erste elemzőinek várakozásai szerint innen még novemberben sem tud kikerülni – tette hozzá az elemző. Várhatóan decemberben lesz először érdemi emelkedés, amikor 0,5 százalékra nőhet a fogyasztói árindex. 2015-re 2,6 százalékos éves átlagos inflációt várnak az Erste elemzői, ami azonban alacsonyabb, mint a korábbi 3 százalékos előrejelzés. A várakozást elsősorban az energiaárak globális csökkenése miatt módosították az elemzők – ismertette Barczel Vivien.
Úgy vélte, a 2,1 százalékos alapkamat jövőre is fennmaradhat, az első kamatemelésre csak 2015 után lehet számítani.
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője kiemelte: a magyar gazdaságot továbbra is jellemző alacsony inflációs környezetet belföldi (hatósági árak mérséklődése) és nemzetközi tényezők (élelmiszer- és nyersanyagárak csökkenése) is indokolják, amelyek tartóssága eltérő. A kamattartási ciklus folytatás emiatt indokolt, az MMB kamatdöntése a várakozásoknak megfelelő volt. Matolcsy György korábbi iránymutatása egyre reálisabb forgatókönyvnek tűnik, amely a jelenlegi alacsony kamatszint "tartós tartását" vetíti előre 2015-re - véli a szakértő.
A szakértő szerint az európai gazdaság növekedésének előmozdítása és a kínai gazdasági növekedés fenntartása a kelet-európai gazdaság fejlődésétől függ. Pesuth Tamás szerint a körülmények valószínűsítik a magyar kamattartási ciklus minél hosszabb ideig történő fenntartásának lehetőségét.
