Gyűjtőút nyomán született a Magyar Állami Népi Együttes új műsora: a Megidézett Kárpátalja című előadásában a régió népeinek hagyományait eleveníti fel. Mint a társulat vezetője, Mihályi Gábor lapunknak elmondta, eddig kevés figyelmet fordított Magyarország az ottani kultúrára. Következő műsorukról pedig elárulta, Kodály Zoltán művére, a Székelyfonóra építik majd.
Hat évtizedes fennállása alatt a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) mindig törekedett arra, hogy ne csak a mai Magyarország kulturális hagyományait dolgozza fel, hanem kitekintsen a határokon túlra is. „Erdély, Mezőség, Kalotaszeg és Felvidék – mind-mind szerepelt már válogatásainkban, de rá kellett jönnünk, hogy a magyar koreográfiai szemlélet nem figyelt fel Kárpátaljára. A nagyobb gyűjtések a mai napig nem indultak meg, pedig számunkra fontos történelmi helyszínek állnak itt” – hangsúlyozta lapunknak Mihályi Gábor, a MÁNE vezetője. Ezért döntöttek úgy, hogy az együttes új műsorában e terület hagyományait mutatják be, az ott élő népek sokszínű kultúráját, dalait, táncait: így született meg a Megidézett Kárpátalja című előadásuk, amelyet a napokban mutattak be a budapesti Nemzeti Színházban.
Amint Mihályi Gábor kifejtette, a gyűjtést nehezítette, hogy kevés eredeti hang- és filmfelvétel maradt fenn, ezért személyesen keresték fel e régiót. „Fontos volt számunkra, hogy a térségben élő többi nép kultúrája is megjelenjen az előadásban. De csak a személyes részvétellel érezhettük meg azt a világot, amelyet a lüktető nagyváros nem engedett volna. Ahhoz, hogy hitelesen adhassuk elő a megtalált hagyománykincseket, át kellett élnünk az ottani létet” – hangsúlyozta.
Kérdésünkre, hogy milyen módon képesek kiválasztani a megfelelő adatközlőket, elmondta: bár a hagyományok életben tartásakor mindenki hozzáteszi a maga egyéniségét, szellemiségét, a tapasztalat azért segít kiválasztani a hiteles forrásokat. „Tudni kell, hogy mi a megőrizendő, a színpadra való, és mi az, aminek csak helyben, szűk körben van létjogosultsága. Ugyanakkor megkönnyíti a munkát, hogy a népi hagyományok egységes rendszerben tárhatók fel. Mindenhol ugyanazt a mentalitást tapasztaljuk a Kárpát-medencei paraszti kultúrában, ahol bár hatnak egymásra a népek, azért azonos vonal mentén alakultak ki a tradícióink” – fűzte hozzá.
Tekintettel arra, hogy a Megidézett Kárpátalja felvonultatja több nép hagyományát is, kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon a magyar táncokra, énekekre hogyan hatottak a térség nemzetiségei. „A vokális női körtáncokba gyakran vegyül többszólamúság, ami egyértelműen szláv, ruszin hatás. A műsor egy pontján egy szép református ének is felhangzik, amellyel az egyházi többszólamúság hatását is mutatjuk” – mutatott rá a szakember.
Szerinte bár Ukrajna fiatal ország, nagyon figyel a hagyományaira. „Ki kell alakítaniuk egy saját identitást, amelynek a tradíciók kohéziói lehetnek. Nagyra értékelik, hogy Magyarország ilyen tisztelettel viszonyul a már határán kívül élő kultúrához. A közeledés eredményeként úgy látjuk, hogy lehetséges lenne Ukrajnába is ellátogatni az előadással” – vélekedett.
A MÁNE következő programja a Székelyfonó munkacímet viseli, amelynek alapját Kodály Zoltán azonos című műve adja, s ezt a szellemiséget próbálják „stilizáltan” előadni. „Olyan tradicionális előadást készítünk, amellyel meg tudunk fürödni a hagyományban, miközben az új megerősítésre hivatkozva alkalmat találunk a távolabbi kitekintésre is” – mondta Mihályi Gábor.
