A Budapest–Belgrád vasútvonal, valamint a Déli Áramlat földgázvezeték építéséről is egyeztetett Szerbiával hazánk tegnap. Az egyik legfontosabb diplomáciai szempont, hogy déli szomszédunk és az unió közötti csatlakozási tárgyalások minél előbb lezárulhassanak.
Tovább javult Magyarország és Szerbia gazdasági kapcsolata, amire a legjobb bizonyíték, hogy a két ország rekordmértékű kereskedelmet, árucserét bonyolított az előző évben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap, miután kétoldalú tárgyalásokat folytatott Tomislav Nikoliccsal Belgrádban. Ugyan a tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, az elnöki hivatal közlése szerint a Déli Áramlat és a Budapest–Belgrád vasútvonal átépítése kiemelt téma volt.
A szerb elnök ismét kiemelte, országa célja, hogy mielőbb lezáruljon tárgyalása az Európai Unióval, amelyet Magyarország is támogat. Szijjártó Péter megerősítette, hogy hazánk fontosnak tartja Belgrád integrációs törekvéseit, ezért álláspontunk szerint fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat. A külügyminiszter kiemelte a régió országai között létrejött jó kapcsolatot, a Szerbiában élő magyar közösség pedig erős kapocs a két ország között.
A magyar és a szerb fél megállapodott abban, hogy közösen tárgyalnak a kínai partnerekkel a két főváros közötti vasútvonal modernizálásáról, hogy a tervezett beruházás 2017-re elkészüljön. A vonal kiépítéséről és a kínai–közép-európai kapcsolatokról az egyeztetések decemberben folytatódnak, ekkor a felek alá is írhatják a megállapodást.
A vasútvonalat kiemelt beruházásként kezeli mind a magyar, mind a szerb állam. Mint lapunk korábban megírta, a Budapest–Belgrád vasútvonal versenyképességét javító felújítás hozzájárulna azon stratégiai cél eléréséhez, hogy Magyarország legyen a keleti áruk Nyugat-Európába juttatásának legfontosabb tranzitországa, mivel ezen a vonalon keresztül juthatnak a kínai árufuvarok Nyugat-Európába. A vasúti pályából 334 kilométer hosszan kell a vonalat kétvágányúvá építeni, amelyen lehetőség lesz a 22,5 tonnás tengelynyomás engedélyezésére és a 160 kilométeres óránkénti sebességre is. A vasúti fejlesztések mellett jövőre négy új közúti határátkelőt is megnyitnak. A vezetők a Déli Áramlat földgázvezeték kapcsán egyetértettek abban, hogy stratégiai fontosságú ügyről van szó Közép-Európa energiabiztonságának szempontjából. Szijjártó kiemelte: „Halljuk és értjük az ezzel kapcsolatos aggodalmakat és kritikákat, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a gázvezetéknek a megépítése az egész térség számára a gázvezetési útvonalak diverzifikációját fogja jelenteni.” Hozzátette, ezért is kérik arra az Európai Bizottságot és Oroszországot, hogy újítsák meg és gyorsítsák fel a párbeszédet, amelynek célja az, hogy a Déli Áramlat gázvezeték az Európai Unió energetikai szabályozásával minden tekintetben összhangban álljon.
Megállapodtak a Nemzetközi Valutaalappal
Hitelmegállapodást kötött Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap. A belgrádi vezetés azt várja, hogy a megállapodással Szerbia vonzóbbá válik a befektetők számára, és stabilizálódhat a több mint kétéves minimumon álló dinár is. Ez utóbbi várakozás máris teljesült, a megállapodás bejelentésére erősödni kezdett a dinár az euróhoz képest a több mint két hete tartó folyamatos gyengülés után.
