Az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke szerint a külhoni magyarság megmaradása, eredményessége nemzetstratégiai kulcskérdés. Latorcai János erről a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Külhoni magyar ifjúságkutatás - 2014 elnevezésű projektjének zárókonferenciáján beszélt pénteken, a Parlamentben.
Latorcai leszögezte: az állampolgárság kiterjesztésével, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel és a választójog kibővítésével a törvényhozás és a kormány közjogi értelemben megtette az első lépéseket a nemzetegyesítés útján. Ma már egyre kevesebben kérdőjelezik meg, hogy a 20. század tragédiájában szétszóródott magyarság minden tagja és minden közössége az egységes magyar nemzet része, államhatárok feletti összetartozása kézzel fogható valóság.
Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a jövőben a szimbólumok felől a magyar jövő felé szeretnének elmozdulni. Ehhez új eszközök alkalmazását emelte ki, kitért többek között a gazdaságfejlesztési támogatások megerősítésére, és a külhoni magyar gazdasági szakemberek, gazdák részvételével egyfajta gazdasági Magyar Állandó Értekezlet létrehozása.A nemzetegyesítésnek nem csak az identitástudat megőrzését és megerősítését kell szolgálnia, hanem a szülőföldön való boldogulás lehetőségének a megteremtését is biztosítani kell - mutatott rá az alelnök, aki a külföldön tartózkodó Kövér László parlamenti elnök nevében is köszöntötte a résztvevőket.
Fontos az is, hogy tisztán lássuk a külhoni magyar ifjúság helyzetét, megismerjük céljaikat - mondta Latorcai. Kitért arra, hogy Európa-szerte kimagasló a fiatal pályakezdők munkanélküliségi aránya. Ezt a negatív trendet kell hazánkban és a Kárpát-medencében megfordítani - fejtette ki, hozzátéve: ehhez megfelelő oktatásra, iskolákra is szükség van.
Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára kiemelte, a kormány az ifjúságra 2010 óta nem problémaként, hanem intellektuális, morális és gazdasági erőforrásként tekint. Fontosnak nevezte a a külhoni fiatalok szülőföldön maradását, hogy ott tudjanak tanulni és a megszerzett tudást kamatoztatni. Minden támogatást meg kell kapniuk az anyaországtól - hangsúlyozta.
Vidoven Árpád gazdasági érdeknek is nevezte, hogy prosperáló külhoni magyar közösségek létezzenek a szomszédos államokban. Ez szükséges az asszimiláció és az elvándorlás megakadályozásához is - jegyezte meg. Rámutatott: az autonómiák széleskörű és sokszintű rendszere a megmaradás legnagyobb biztosítéka az anyagi támogatások mellett.
Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke arról beszélt, hogy "nem túl fényes" a külhoni magyarság helyzete, a külhoni közösségek egyre fogynak és ennek okaként a természetes fogyás mellett az asszimilációt, a vegyes házasságokat említette. Szorgalmazta, hogy ragadják meg az Európai Unióban rejlő lehetőségeket, és állítsák a nemzetegyesítés szolgálatába az uniós forrásokat.
