Sikeresen landolt tegnap a Rosetta szonda Philae leszállóegysége a Csurjumov-Geraszimenkó üstökös magján. A művelet mérföldkő a nemzetközi űrkutatás történetében, az Európai Űrügynökség dicsőségében pedig a fejlesztésben oroszlánrészt vállaló magyar kutatók is osztoznak.
Tíz év, valamint hat és fél milliárd kilométeres űrutazás után tegnap sikeresen talajt fogott az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájáról levált Philae nevű modul a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösön. A művelettel az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, és küldtek leszállóegységet annak felszínére. A Philae mintegy hétórás manőver után landolt a Földtől jelenleg félmilliárd kilométerre száguldó égitest magján, ahonnan folyamatosan küldi az adatokat az ESA darmstadti irányítóközpontjába. A modul annak ellenére hajtotta végre a műveletet, hogy az egyik hajtóműve, amely a leszálláskor a stabil rögzítést segítette volna, meghibásodott.
Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a távirati irodának kiemelte a magyar kutatók jelentős hozzájárulását a Rosetta-programhoz. Mint mondta, a kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát: a Philae számítógépe és szoftvere irányította a landolást és a rögzítést az üstökösmagon, vezérli a tíz tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet, valamint ez a műszer biztosítja az adatcserében létfontosságú rádiókapcsolatot is. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában vettek részt, míg a Műegyetem kutatói a Philae tápellátó rendszerét tervezték és építették meg.
Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs „parittyahatását” kellett felhasználnia, s bonyolult hintamanővereket végeznie. Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott. Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.
