A devizahitelesek negyven százalékának több mint 25 százalékkal mérséklődhet a tőketartozása a tisztességtelenségek elszámolása következtében – derül ki a jegybank stabilitási jelentéséből. A Magyar Nemzeti Bank hamarosan felállítja azt az eszközkezelőt, amely a kereskedelmi bankok problémás kereskedelmi ingatlanhiteleit veszi majd át.
A teljes pénzügyi szektort a devizahiteles elszámolások miatt 942 milliárd forintos veszteség érheti, ebből 732 milliárd juthat a bankokra, továbbá az éves kamatbevétel-kiesésük várhatóan 92 milliárd forint lesz – mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentéséből olvasható ki. A jegybank stábja szerint a bankrendszer képes arra, hogy ellenálljon a devizahiteles elszámolásból származó sokknak. Ebben segítik egyrészt az első fél évben végrehajtott 150 milliárd forintnyi és a második fél évben tervezett 350 milliárdnyi tőkeemelések. Ugyanakkor a bankok likviditására negatívan hat majd a forintosítás, viszont a külföldi forrásokra való ráutaltság jelentősen csökken. Az úgynevezett „fair bankrendszerre való átállás” és a forintosítás nyertesei a jelentős likviditási és tőketartalékkal rendelkező bankok lehetnek.
Az MNB összefoglalója kitér arra is: a devizahitelesek negyven százalékának több mint 25 százalékkal mérséklődhet a tőketartozása a tisztességtelenségek elszámolása következtében. A jegybank adatai szerint egy tipikus devizaadósnál a szerződéskötés idején a tőketartozás 5,6 millió forint volt, ez ma 7,5 millió forint, az elszámolás után pedig hatmillió forint lesz. A törlesztőrészlet havonta kezdetben negyvenezer forint volt, ma 78 ezer forint, az elszámolás után pedig 56 ezer forint lesz.
Hamarosan feláll a jegybank tavasz óta ígért eszközkezelője, amely háromszázmilliárdos keretösszegű jegybanki hitelből működik, és a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlan(hitel) típusú eszközöket veszi át üzleti alapon a bankok önkéntes jelentkezése alapján. A jegybank azt tervezi, hogy „rendszerkockázati tőkepuffert” (pótlólagos tőkebevonás) vezet be a problémás projekthitelek magas állománya miatt felmerülő kockázatok kezelésére – ezzel arra is ösztönöznék a bankokat, hogy igénybe vegyék az eszközkezelőt.
Nyilatkozni kell a tényleges tulajdonosról
Szigorúbb pénzmosás elleni szabályok lépnek életbe januártól, a vállalatoknak év végéig nyilatkozniuk kell tényleges tulajdonosukról számlavezető bankjuknál, ennek hiányában nem indíthatnak banki műveleteket jövőre – közölte a jegybank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség. A közlemény szerint a pénzmosás elleni törvény 2013. július 1-jei módosítása nyomán a jogi személyiséggel rendelkező hazai vállalkozások és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, valamint az egyéb jogi személyek, például alapítványok, egyesületek képviselőjének 2014. december 31-ig írásban nyilatkoznia kell számlavezető hitelintézeténél a tényleges tulajdonosról, amennyiben ezt korábban nem vagy nem a jogszabálynak megfelelő tartalommal tette meg.
