Vlagyimir Putyin és Barack Obama ezúttal sem ült tárgyalóasztalhoz, és habár az ukrán témáról váltottak néhány szót, előrelépésről nem beszélhetünk. Kijev már az EBESZ megfigyelőit is oroszpártisággal vádolja, a malajziai repülőgép tragédiájának felelősei körül pedig egyre nagyobb a bizonytalanság.
Húsz perc. Az orosz és az amerikai államfő az elmúlt két napban a Fehér Ház szóvivője szerint pont ennyit beszélgetett egymással, amikor összefutott az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés szervezetének pekingi csúcstalálkozóján. A köszönéseken és az időjárás szeszélyeinek taglalásán túl szó esett Iránról, Szíriáról, valamint Ukrajnáról is, azonban a folyosói beszélgetések a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők tárgyalásoknak, pláne érdemi előrelépésnek. Szakértők szerint Putyinnak nincs hova sietnie, Obamának pedig egyre kínosabb az ukrán téma. Washington ugyanis napokig azt bizonygatta, hogy újra orosz csapatok vannak Délkelet-Ukrajnában, bizonyítékokkal viszont még mindig nem tudott előállni. Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztségviselője egy háttérbeszélgetésen a tengerentúli újságok szerint elismerte, hogy Kijevből gyakorta megtévesztő információkat kapnak.
Az ukrán hatóságok szerint a szeparatisták felelősek a két futballozó fiú haláláért, azonban egyfelől az iskola sportpályája a felkelők ellenőrizte városban volt, márpedig valószínűtlen, hogy saját területeiket vennék tűz alá. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint az ukrán kormányerők által ellenőrzött területről érkezhettek a lövedékek. Aligha véletlenül ezért tegnap Kijev Moszkva-pártisággal vádolta meg az EBESZ megfigyelőit, mondván, hogy például az Azovi-tenger partján fekvő városban, Mariupolban lévő küldöttségük „nyolcvan százaléka orosz állampolgárságú, ráadásul az orosz titkosszolgálat volt vagy jelenlegi munkatársa”. A világ legnagyobb biztonsági szervezetének bécsi székhelyén nem kommentálták a vádakat.
A szakadár területen júliusban lezuhant malajziai repülőgép ügyében folyó vizsgálatok felgyorsítását sürgette Vlagyimir Putyin és Tony Abbott ausztrál kormányfő is Pekingben. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta, hogy a megbeszélésen határozottan kiálltak a malajziai repülőgéppel történtek valódi okainak feltárása érdekében. Tarthatatlan helyzetnek nevezték, hogy a szakértők nem jutnak el a katasztrófa helyszínére, mert a területet „lövik az ukrán egységek oldaláról”.
Az ukrán válság körüli médiaharc a skandináv félszigetre is átterjedt: az SVT svéd közszolgálati televízió jelentése szerint Szergej Markov, „Putyin tanácsadója” azt mondta, hogy „Észtországnak és Lettországnak minden oka megvan arra, hogy féljen”. Markov szerint a két balti államot az orosz kisebbséggel szembeni elnyomó magatartása miatt egy konfliktus esetén az a veszély fenyegeti, hogy eltűnik a térképről. A harsány nyilatkozatairól elhíresült nacionalista politológus tagja volt Putyin 2012-es elnökválasztási csapatának, az „elnök tanácsadója” titulust azonban eddig csak a stockholmi médiának sikerült ráragasztania.
Kivonul a CNN Oroszországból
A CNN amerikai hírtelevízió december 31-ig lesz fogható Oroszországban – jelentette az orosz sajtó. A Vimpelcom és az Akado kábeltelevíziós szolgáltatást is biztosító cégek megerősítették, hogy erről tájékoztatta őket a Turner Broadcasting System (TBS) Europe Limited. Az értesítésben nem fűztek magyarázatot a döntéshez. A CNN orosz képviseletén sem kívánták megnevezni az okokat. Az orosz állami médiafelügyeletnél közölték, hogy nincs közük az amerikai hírtelevízió kivonulásához. Vagyim Ampelovszkij, a Roszkomnadzor szóvivője szerint a CNN részvényeseit kell erről megkérdezni. A Vedomosztyi című független orosz napilap hírportálja azt írta, bár a CNN rég beadta kérelmét a Roszkomnadzorhoz, még nem kapta meg a működési engedélyt, ehhez ugyanis oroszországi céget kellene létrehoznia. Eddig ez nem történt meg. A hírportál egy másik forrása szerint a CNN kivonulása mögött az alacsony oroszországi reklámbevételek állhatnak. (MH)
