Nem ütközik alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény, amely alapján az állam és a pénzintézetek közti ezzel kapcsolatos perek folynak - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden.
A Kúria jogegységi döntésén alapuló, a nyáron elfogadott törvény szerint vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak (díj-, költség- és kamatemelésének) tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. A törvény ugyanakkor szigorú eljárási feltételekkel lehetővé tette a pénzügyi intézményeknek, hogy a törvényi vélelmet megdöntve bizonyítsák: mégis megfelelnek a törvényben támasztott szigorú tartalmi feltételeknek és tisztességesek, érvényesek egyoldalú szerződésmódosításaik.
A törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát három, első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bíró kezdeményezte.
Az Ab közleménye figyelmeztet, hogy az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a devizaalapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága.
Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy a törvény rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, továbbá, hogy a bírósági eljárások szabályai megfelelnek-e a tisztességes eljárás követelményeinek.
Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének a konkrét feltételeivel kapcsolatos jogértelmezést ugyan utólag foglalták polgári kollégiumi véleménybe, kúriai jogegységi határozatba, majd végül törvénybe, de ezek a követelmények kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből - fogalmaz az AB.
A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem csupán az érintett adósok problémái, hanem azok nemzetgazdasági és így össztársadalmi jelentőségűek. Ebből kifolyólag nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben. A pénzügyi intézmények számára a keresetindításra adott 30 napos határidő nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezéseket teljes egészében elutasította.
A határozathoz Juhász Imre, Salamon László és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást, Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.
Fidesz: elhárult a bankok elszámoltatásának utolsó akadálya is
A Fidesz parlamenti frakciója üdvözli az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, amellyel "elhárult a bankok elszámoltatásának utolsó akadálya is". Hangsúlyozzák, hogy ez az elszámoltatás biztosítja a kamat- és törlesztőrészlet-csökkenést.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja reagálásában azt írta: a frakció az Országgyűlésben csak olyan törvényt fog támogatni, amelynek eredményeként "az átlag devizahiteles törlesztő- és kamatrészlete negyedével csökken", és ez hosszú távon is így marad. A kamat és a törlesztőrészletek csökkenését a bankok elszámoltatása biztosítja - folytatták -, ezért csak az elszámoltatás után történhet meg a forintosítás.
Az új forinthiteleknél a fair bankokról szóló törvény garantálja, hogy a kamat nem növekszik, és a törlesztőrészlet az átlagos devizahitelesnél 25 százalékkal alacsonyabb marad - hangsúlyozta a kormánypárt.
Mint közleményükben írták, a kormány és a parlament a Kúria és a magyar bíróságok ítéletét hajtja végre, a Kúria és a bíróságok pedig csak a bankok elszámoltatására adhatnak lehetőséget, az árfolyamkockázat áthárítására nem.
"Ezért a kamatok és a törlesztőrészletek csökkentését - amit korábban kedvezményes árfolyamú átváltással terveztünk - a bankok elszámoltatásával valósítjuk meg" - közölte a Fidesz-frakció, hozzátéve, hogy ezért csak a bankok elszámoltatása után történhet a forintosítás, és ezért kell garantálni "a lecsökkentett kamatot és törlesztőrészletet a fair bankokról szóló törvény segítségével".
