Várhatóan biztos, de nem kétharmados többséggel rendelkező hárompárti koalíció alakul Ukrajnában: Petro Porosenko elnök, Arszenyij Jacenyuk kormányfő és a meglepetésre harmadik helyre befutó lembergi polgármester, Andrij Szadovij pártja lép koa- lícióra. A végleges eredmények mára várhatók, egyelőre úgy tűnik, hogy Porosenko listáján Brenzovics László kárpátaljai magyar politikus is mandátumhoz jut.
Mára ígérnek végleges eredményeket a vasárnapi választásokról az ukrán hatóságok, a nagy kérdések azonban eldőlni látszanak. Az első helyen jelenleg 21,8 százalékos eredménnyel a miniszterelnök pártja áll. Arszenyij Jacenyuk Népi Frontját a vasárnap este még vezető elnöki párt, Petro Porosenko Blokkja követi 21,6 százalékkal. A harmadik, nagy meglepetésre, az Andrij Szadovij lembergi polgármester vezette, Önsegítés nevű párt lett tizenegy százalék fölötti eredménnyel. Tegnap ez a három szervezet már meg is kezdte a koalíciós tárgyalásokat. Porosenko ugyan hivatalosan koalíciós ajánlatot tett a többi „Majdan-pártnak” is, azonban Oleh Ljasko populista, nacionalista Radikális Pártja (7,3 százalék) és Julija Timosenko Haza pártja (5,6 százalék) az előrejelzések szerint inkább az ellenzéki szerepet választja, mintsem, hogy alárendelt partner legyen egy nagykoalícióban. Ráadásul ez nemcsak egy kormányzati nyugatbarát alternatíva felmutatására adna lehetőséget számukra, hanem az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmad elérésében is komoly alkupozícióba jutnának a kormánnyal szemben. A legutolsó adatok szerint – hetvenszázalékos feldolgozottság mellett – nem jutott be a parlamentbe a szélsőjobboldali Szabadság párt, noha egyéniben több képviselője mandátumot szerzett. Az egyéni helyek még jelentékenyen módosíthatják és egyben bizonytalanná tehetik az új Radát. (Az ukrán parlamentben 225 képviselői helyet töltenek be az ötszázalékos küszöböt átlépő pártok listáin induló jelöltek. Ugyancsak 225 mandátumot az egyéni választási körzetek győztesei kapnak, ezekből azonban most huszonhéttel kevesebb lesz, mert a felkelők által ellenőrzött Délkelet-Ukrajnában és a Krímben nem volt szavazás.) Ezek jó része ugyanis független helyi „tekintélyes ember”, akiknek a pártállása a korábbi ukrán tapasztalatok szerint erősen változó. Egyéni körzetben egyébként bejutott a parlamentbe Porosenko elnök Alekszij nevű fia is. Dnyepropetrovszkban pedig az ott állomásozó és így ott szavazó „önkéntes alakulatoknak” köszönhetően a félfasiszta, az unióban terroristaszervezetnek minősített Jobboldali Szektor orosz körözés alatt álló vezére, Dmitri Jaros is mandátumot szerzett.
A jelenlegi helyzet szerint lesz magyar képviselő is Kijevben Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke személyében.
Kijevi elitfinomítás
Legalább tizenhatmilliárdos, több tucat exkormányfő és volt miniszter, állami óriáscégek egykori irányítói – a Majdanon fagyoskodó, lövedékek elöl menekülő kijevi ezrek aligha ezért harcoltak hosszú hónapokon keresztül. Márpedig az ukrán parlament új összetételét nézve bizony ezekre a nevekre bukkanunk, ha pedig egyes pártok és képviselők alig leplezett szponzorait nézzük, még kevésbé lelkesítő a helyzet. Félreértés ne essék, ott vannak a Majdan és a háború hősei is – szinte egytől egyig valamelyik oligarcha, elsősorban a délkelet-ukrajnai harcokban magánhadseregével „kitűnő” Igor Kolomojszkij által szponzorált listákon. Őt tartják például a lembergi polgármester harmadik helyre befutott pártja első számú pénzelőjének. S tudják, ki a másik? Viktor Janukovics elkergetett exelnök milliárdos kabinetfőnöke. Érdemes volt ezért forradalmat csinálni és országrészeket veszíteni? De ne legyünk cinikusak. A Majdan elsősorban az európai integráció követelésével szerveződött, ezt pedig mindenki a zászlajára tűzte. Az Európai Unió is kitárja karjait, már amennyiben lehet ilyesmit csak szavakban csinálni. Igaz, most dől a pénz Kijevbe, hiszen nem kellene, hogy megcsapolják télen a gázcsapot. De mi lesz tavasszal? A privatizáció felgyorsulásával elzáródnak a pénzcsapok, a csatlakozás meg álomnak sem túl reális. S utána? Újabb Majdan?
