Eltérnek a szakértői vélemények arról, hogy a devizaalapú lízinghitelesek mennyi pénzt kaphatnak vissza a Magyar Nemzeti Bank – kidolgozás alatt álló – képlete alapján. A Magyar Lízingszövetség számítása szerint egy 2007-ben megkötött, kétmillió forintos szerződés után a pénz tíz–húsz százalékát kaphatja vissza az adós.
A szövetség elnöke szerint az nem reális, hogy a felvett összegnek akár a hatvan százaléka is visszajárhat.
Átlagosan tíz–húsz százalékát kaphatja vissza a befizetett összeg után egy-egy devizaalapú lízingadós – mondta a Magyar Lízingszövetség elnöke a távirati irodának. Lévai Gábor hangsúlyozta, a jegybank elszámolási képletének híján és az eltérő lízingszerződések miatt nehéz pontos összegeket kalkulálni, mennyi járhat vissza az autóhiteleseknek.
Emlékeztetett, korábban a sajtóban megjelent – akár 1,2 millió forintos visszafizetéssel kapcsolatos – esetek meglehetősen extrémnek minősülnek. Ahhoz, hogy az ebben a konstrukcióban megkötött, kétmillió forintos finanszírozott összegre vonatkozó szerződés után 1,2 millió visszajárjon, ahhoz 2009 áprilisában hozzávetőleg tizenöt százalékponttal kellett volna megemelni a kamatot, azonban a Lízingszövetség adatai szerint ekkora, irreálisan magas kamatemelésre nem volt példa. Reális becslések szerint egy 2007-es, többségében hatvan hónapos futamidővel kötött átlagos lízingszerződésre vetítve a kihelyezett összeg körülbelül tizenegy százaléka járhat vissza, amely 220 ezer forint. Az összeg azonban nagyban függ a kamatemelések időpontjától. A kamatot 2008 vége és 2009 közepe között emelték a pénzintézetek, azelőtt nem volt jellemző.
Átlagosan mintegy kétmillió forintot tett ki a finanszírozott összeg a szerződések nagy részénél, vagyis az érintett devizahiteles, autós lízingállomány mintegy 1400 milliárd forintra rúghat – mondta Lévai. Hozzátette: az elszámolásban érintett szerződések száma elérheti a hétszázezret. Korábban a Pénzcentrum internetes portál számolta ki, hogy egy 2007-ben felvett, kétmillió forint összegű, svájci frank alapú hitelszerződés után – amelyet az ügyfél már törlesztett – készpénz jár vissza. A visszajáró összeg nagymértékben függ az alábbi tényezőktől: az árfolyamrés mérete, tehát az eltérés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuális középárfolyamához képest, a kamatemelés mértéke és időpontja, a hitelfelvétel időpontja, a futamidő és a felvett összeg alapján. A portál elemzői szerint a visszajáró összeg magasabb lehet, mint a lakáscélú hitelek esetében, mivel az egyoldalú kamatemelés mértéke ezeknél a kölcsönöknél jóval magasabb volt. A szerződésenkénti részletes elszámolás az MNB erre alkotott képletének nyilvánosságra hozatala után, várhatóan novemberben jelenik meg. Ez alapján számolják ki a pénzintézetek a visszajáró összegeket. Az elszámolás folyamatát a jegybank ellenőrzi, a kimutatásokat január 15-től küldik az ügyfeleknek a bankok.
