Immár sok évtizede azon dolgoznak a baloldalon, hogy más legyen a történelmünk annál, mint ami a valóságban lezajlott – mondta lapunknak Boross Péter. A volt miniszterelnök szombaton Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével avatta fel és koszorúzta meg a Kossuth téren az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékhelyét.
„A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben – a mai baloldal elődjei, a Kun Béla-féle kommunisták – három hónap alatt hatszáz embert mészároltak le. A kommunisták 1956-ban megismételték az öldöklést, ennek része volt a Kossuth téri sortűz is. Ebben semmi új nincsen, a baloldal ezzel terhes, ezzel kell együtt élniük” – jelentette ki lapunknak Boross Péter. Felhívta a figyelmet, a Tanácsköztársaság bukása után Károlyi Mihályék nyugati emigrációba vonultak, a húszas–harmincas években ugyanolyan lejárató akciókat szerveztek Magyarország ellen, mint a jelenlegi szellemi örököseik. „De ellenzék és ellenzék között nagy volt a különbség, hiszen a Horthy-korszakban a kisgazdák teljesen máshogy viselkedtek. Elnökük, Eckhardt Tibor Genfben, a Népszövetség előtt védte meg hazánkat az igazságtalan támadásoktól” – fejtette ki. Elmondta azt is, az akkori baloldal vádjai hasonlók voltak a mai támadásokhoz, például antiszemitizmussal támadták hazánkat. „De Károlyi Mihály 1928-ban a még weimari Németországban, Berlinben azzal vádolta meg Magyarországot, hogy mi fogjuk kirobbantani a második világháborút” – tette hozzá.
Boross Péter szerint a magyar baloldal azóta semmit sem változott, a média hatása azonban sokkal nagyobb, mint akkoriban volt, így sokkal hatásosabban tudják folytatni akcióikat, mint akkoriban. „Nem vagyunk antiszemiták, csak anticionisták” – idézett egy jobbikos politikust annak analógiája kapcsán, hogy a baloldal is azt bizonygatja, nem a Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadják külföldi fórumokon. „Csakhogy a kormány és az ország támadása ugyanazt jelenti” – mondta. Mint folytatta, láthatóan nem eredménytelenül folytatja a baloldal ezt a politikáját, a helyzet nem veszélytelen. „Az Európai Unió, az Európai Parlament még olyan működési terep a kormány és a kormányfő számára is, ahol ki tudják védeni ezeket az akciókat. Az Egyesült Államok azonban már nem ilyen. Amerika nagyhatalom, és ízlésemnek ellentmondana, hogy vitába keveredjünk velük, ez veszélyes lehet Magyarország számára” – összegzett Boross Péter.
A volt kormányfő Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével szombaton avatta fel és koszorúzta meg a Kossuth téren az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékhelyét. Ezt a tér rekonstrukciója során egy egykori szellőző alagútban alakították ki, bejárata a Rákóczi-szobor és az Országház közötti sétaúton található. A kiállításon látható a sortűz áldozatainak Makovecz Imre tervei alapján készült jelképes síremléke, amely eddig a tér felszínén volt. Látható egy eredeti, 1956-os lyukas zászló is, amely a Corvin közből Ausztráliába került, ahonnan emigránsok hozták vissza. Az emlékhelyen háromszáz sírlap jelképezi a sortűz áldozatait, ezek közül hetvenegyen olvasható név.
Felavatták a Kossuth téri emlékhelyet
A volt miniszterelnök szerint a halottak emléke nemcsak kegyeletre kötelez, a tanulságokat is le kell vonni (Fotó: Csudai Sándor)
Felavatták szombaton az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyét, amelyet a Parlament előtti tér déli részén, egy egykori szellőző alagútban alakítottak ki. Az eseményen Boross Péter volt miniszterelnök azt mondta, a halottak emléke nemcsak kegyeletre kötelez, hanem a tanulságok levonására is. Hangsúlyozta továbbá azt is, a hősi áldozatok, amelyeket a szabadságért hozott a nemzet, kötelezi az utókort, hogy lásson világosan napjainkban is. „E nemzet történelme úgy folytatódhat, e nemzet úgy tarthatja meg önmagát, ha tudati világában elmélyül mindaz, ami érték, ami fontos, és az a parancs, hogy a haza minden előtt” – mondta Boross Péter, aki az ünnepség végén Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével közösen megkoszorúzta az emlékhelyet. (MH)
