Újragondolta márciusi karakán elhatározását az ukrán kormányzat: az ország mégsem lép ki a Független Államok Közösségéből (FÁK). Kijevi közlés szerint ugyanis ez ellentétes lenne Ukrajna gazdasági érdekeivel.
A felvetésre, miszerint „nem kellemetlen-e” Oroszországgal egy szövetségben lenni ebben a helyzetben, Szergij Grineveckij, Ukrajna FÁK-parlamentközi testületének delegációvezetője azt mondta, hogy a „közösségben nem csak oroszok vannak”. Ennek ellenére Petro Porosenko elnök nem utazik el ma Minszkbe a közösségi csúcsra. Így az újabb Putyin–Porosenko-találkozóra is várni kell, kijevi hírek szerint erre október 16–17-én kerülhet majd sor Milánóban, az Ázsia–Európa Találkozón.
Egy esetleges Putyin–Porosenko-csúcs nem csak a délkelet-ukrajnai helyzet miatt lenne lényeges, a tél közeledtével egyre égetőbb az összeurópai gázhelyzet. Kijevben a hivatalos cáfolatok ellenére nyílt titoknak tekintik, hogy az év végére Ukrajna kénytelen lesz az uniós gázszállítmányokhoz nyúlni. Kijev, Moszkva és Brüsszel képviselői október 20-én egyeztetnek az ügyben a német fővárosban.
A „polgárháborús övezetben” mindeközben van is tűzszünet is, meg nincs is, mivel nincsenek ugyan átfogó hadműveletek, „helyi szinten” mégis rendszeresek az összecsapások. A legkritikusabb a helyzet Donyeckben, itt a felkelők támadják az ukrán kormánycsapatok által elfoglalt repülőteret, miközben azok a várost lövik több-kevesebb rendszerességgel. Kijev szerint maguk a szeparatisták felelősek a donyecki civil áldozatokért, sőt ők maguk lövik az ellenőrzésük alatt álló város utcáit, iskoláit. A propagandaháború az elmúlt hónapokban természetes része lett az ukrajnai polgárháborúnak.
