A devizahitelesek és a bankok számára sorsdöntő elszámolási törvényt a múlt héten fogadta el az Országgyűlés. Lapunk egy, a témában jártas szakértőt kérdezett a „hogyan továbbról”. Palkó István, a Portfólió.hu vezető elemzője úgy tartja, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a tényleges elszámolásra a bírósági perek lezárulta után, vagyis a következő év elején, tavaszán kerül sor.
A júliusban elfogadott úgynevezett első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban hozott – mutatott rá Palkó István, a Portfólió.hu vezető elemzője. Kiemelte: az új jogszabály a bankkölcsönök érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükséges elszámolást szabályozza, tekintettel arra, hogy az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkezett a fogyasztók javára. A menetrend a következő: a túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Elsőként a devizahiteleseknél zajlik ez le: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15. és 29. között, a pert indítóknak február 1. és 28. között szükséges elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást. A szakember rögzítette azt is, hogy az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli. Bár a közvélemény a devizakölcsönökre fókuszál, a forinthitelesek is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. Tudniillik a hazai fizetőeszközben „mért” hitelek esetében is meg kell lépni az elszámolást a pénzintézeteknek. A szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5. és 12. között indíthatnak pert, míg a nem pereskedő bankok április 16. és 30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között kell elküldeniük a kimutatást a klienseiknek.
Palkó István kitért arra is, hogy a bankoknak – de csak az érintettek kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk. Ennek azonban díja van: az ügyfelek, tízezer forintos díj ellenében, a jövő év márciusában kérhetnek elszámolást. A közgazdász hangsúlyozta azt is, hogy az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is, eközben a bankok nem mondhatják fel a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban. Hogyan is néz majd ki az elszámolási képlet? A szakértő aláhúzta, hogy a törvény egyértelmű felhatalmazást adott a jegybanknak arra, hogy az elszámolási módszertan részletes szabályait rendeletben határozza meg. Azokra pedig, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak.
Csökkenő részletek
Mintegy négyszáz pénzintézeti egységnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, amely összesen mintegy 1,3 millió magyar családot érinthet. Ez a szám nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt jelent. Egy átlag hazai devizahiteles esetében huszonöt százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a harminc százalékot. Mind a kormány, mind pedig a jegybank kalkulációi szerint ezermilliárd forint körül van az az összeg, amelyet a magyarországi bankrendszernek vissza kell fizetnie a háztartások számára.
