A kárpátaljai magyarok biztonságát nevezte a legfontosabbnak a magyar kormány számára Orbán Viktor, amikor pénteken Beregszászra látogatott. A kormányfő szerint ezt ma a megerősödött anyaország garantálja.
Beigazolódott az, amit Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Orbán Viktor várható beregszászi fogadtatásáról csütörtökön nyilatkozott a Magyarhírlap.hu-nak, vagyis, hogy fontos gesztus a kárpátaljai magyaroknak a miniszterelnök látogatása: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitójára érkező Orbán Viktort pénteken ünneplő tömeg fogadta Beregszászon.
A helybéli református templomban tartott ünnepségen elmondott beszédében a miniszterelnök hangsúlyozta: a tanévkezdet, a diákok jelenléte azt bizonyítja, hogy a több évtizedes magyar főiskolának nemcsak küzdelmekkel teljes múltja és jelene, hanem reményteli jövője is van. „Úgy látom, Kárpátalján tudják és értik azt az évszázados igazságot, hogy úgy dolgozzunk, mintha minden rajtunk múlna, de úgy imádkozunk, mintha minden Isten akarata volna” – tette hozzá. „Az egész nemzet nevében köszönöm, hogy szerte Kárpátalján megőrzik és hirdetik Kosztolányi Dezső vallomását, amely szerint »Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható«” – mondta a miniszterelnök. Nehéz időket élünk, súlyos kihívások érték Ukrajna polgárainak biztonságát – emlékeztetett Orbán Viktor. Ennek kapcsán kijelentette: a magyar kormány számára a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb. „Mi, magyarok ugyanis hisszük, hogy a nemzet különböző országokba szakított és vándorolt tagjai egyetlen test részeit képezik. Ha az egyik tag szenved, akkor vele együtt érez valamennyi, és azon dolgozik, hogy számára minél előbb gyógyulást szerezzen” – fogalmazott. „Én úgy látom, hogy a kárpátaljai magyarság mai élete egy néma népszavazás a béke mellett, ezért minden kezdeményezést üdvözlünk, amely a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgálja, és minden olyan szankciót ellenzünk, ami az önök életét még nehezebbé tenné” – mondta.
A kormányfő emlékeztette több száz fős hallgatóságát, hogy tavaly együttműködési megállapodást kötött a beregszászi magyar főiskolával, és ennek köszönhetően befejeződött az intézmény felújítása. Szerinte erre a megállapodásra a pecsétet az anyaországi és a kárpátaljai magyarok együtt tették rá áprilisban, és a magyarok a választási eredménnyel kimondták, hogy az önbecsülés és összetartozás útját választották a kishitűség és a szétszakítottság helyett.
A kormányfő elmondta: a magyar nemzetstratégia szerint a legtöbb pénzt az anyanyelvű oktatásra költjük el, egyetemeket, főiskolákat tartunk fenn szerte a Kárpát-medencében. „A kárpátaljai magyaroknak ma elsősorban erős Magyarországra van szükségük, s örömmel jelenthetem, hogy Magyarország hosszú évtizedek óta nem volt olyan erős, mint most. Magyarország az Európai Unió és a NATO büszke és sikeres tagja, gazdasága biztosan áll a lábán, és nemzeti és nemzetközi egyetértés alakult ki arról, hogy Magyarország ígéretes és szép jövő előtt áll” – mondta a kormányfő.
Az ünnepségen Orbán Viktort a főiskola által alapított, most először odaítélt Rákóczi-díjjal tüntették ki. Beszédében Orosz Ildikó, az intézmény elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak és az anyaországnak a támogatásért, aminek eredményeként az elmúlt másfél évben többet fejlődött a főiskola, mint a korábbi két évtizedben. Emlékeztetett, hogy felépült az intézmény kétezer négyzetméternyi alapterületű új szárnya, amelyben beindult az államilag elismert diplomákat biztosító felsőfokú szakképzés.
További lépések Kassa ellenében
Ígéretet tettek a felvidéki magyar jogfosztottaknak, hogy nem fejezik be a harcot, ezért a szlovák alkotmánybíróság kassai döntése után a további lépéseket fontolgatják – mondta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten. Kiemelte: Szlovákiában további jogorvoslatnak nincs helye, de fordulhatnának esetleg az európai ombudsmanhoz. Lomniciék korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtottak be beadványt tudomásul véve, hogy egyes országok kizárhatják a kettős állampolgárságot. A bíróság két beadványukat elutasította, Tamás Ilona felvidéki pedagógus kérelméről még nem határoztak. Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője szerint: több uniós jogszabály is sérül, ezért nemzetközi jogászokat kértek fel annak vizsgálatára, hogy milyen további lépéseket tehetnének. A magyar állampolgárságot elsőként felvevő Gubík László arról beszélt, hogy bár három évet vártak az alkotmánybíróság döntésére, szívesen vártak volna még, hogy érdemi döntés szülessen.
Megnyitották a nagyszelmenci átkelőt
Hivatalosan is átadták a forgalomnak péntek délután a felújított Nagyszelmenc–Kisszelmenc szlovák–ukrán határátkelőt, amelynek átépítése még áprilisban kezdődött – közölte a távirati iroda. A határátkelőn a felújítás első szakaszában egy hónapig átmenetileg szünetelt a forgalom. Az átkelő a vámház új épületének elkészülte után, május végén kezdett ismét üzemelni, ám a felújítási folyamat csak a napokban fejeződött be teljesen. Az egykor egy településnek számító Nagyszelmencet és Kisszelmencet a második világháború után, 1946-ban felállított új határ választotta el egymástól. A két település és azok lakói összetartozásának szimbólumaként a két falu határában 2003 őszén egy-egy székely kaput emeltek.
