Közepesen szigorú azOrszággyűlés elnökének fegyelmi jogköreit taglaló magyarországi szabályozás - állapította meg az Alapjogokért Központ a hatályos házszabályi rendelkezéseket vizsgáló elemzésében.
Az elemzés elsősorban a fegyelmi jogköröket vette górcső alá, miután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nemrégiben ezzel összefüggésben marasztalta el Magyarországot. A központ összevetette több európai parlament belső működésre vonatkozó szabályainak fegyelmi jogkörét, s az elemzés konklúziója
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.szerint összességében megállapítható, hogy a vizsgált 15 ország parlamenti joggyakorlatának mindegyike tartalmaz a tárgyalás rendjének betartására és betartatására vonatkozó előírásokat, valamint tipikusnak tekinthető az a gyakorlat, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlására a házelnök jogosult.
A magyar szabályozás a középmezőnybe tehető, mert szigorúbbak és megengedőbbek is előfordulnak Európában: az Egyesült Királyságban a házelnök határozatlan időre is felfüggeszthet egy képviselőt jogainak gyakorlásában, ideértve a tiszteletdíj megvonását is, míg Ausztriában a legsúlyosabb szankció rendzavarás esetén az ülés hátralévő részéről történő kizárás. Mindent egybevetve azonban elmondható, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályok beleillenek az európai fősodorba - olvasható az elemzésben.
Forrás: MTI
