Miközben tegnap reggel újból forintgyengülés mutatkozott, az euróval szembeni 317-es szintre jutott a hazai fizetőeszköz, addig a javuló üzleti klíma nyomán délutánra kissé megerősödve, a hazai valuta a 314–315-ös zónába érkezett. Ebben szerepet játszott a délelőtti kötvényaukció, majd az Európai Központi Banktól (EKB) érkező üzenetek is.
Az alacsony jegybanki kamatnak érdemben nincs hatása (Fotó: Csudai Sándor)
Az euróval szembeni jegyzések – a szerdai riadalmat követően – ugyan a 316–317-es sávba tértek vissza tegnap reggel, de délután már kicsit erőre kapott a forint. A muníciót ehhez a javuló gazdasági klíma szolgáltatta, de belejátszott a forint hullámszerű erősödésébe a kötvényaukció is. Az elmúlt napok hozamemelkedésével szemben az adósságkezelő adatai szerint 12-16 bázisponttal estek a hozamok, így a tízéves papírok hozama újra megközelítette az ötszázalékos szintet. Ugyanakkor további izmosodást hoztak a tegnap délutáni EKB kamatdöntési sajtótájékoztatón elhangzott üzenetek is: az euróval szembeni jegyzések 315,7-ről 314,4-ig ereszkedtek, amely kedd óta a legerősebb forintot jelentette, és egyúttal azt is, hogy a szerdán elért 2,5 éves mélypontról már közel egy százalékkal eltávolodott a magyar fizetőeszköz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megszólalt a forintgyengülés ügyében. Veres István Attila, az MNB pénz- és devizapiaci igazgatója az MTI megkeresésére kifejtette: az elmúlt napokban a forint a régiós devizákkal együtt, azokhoz hasonló mértékben gyengült, főként nemzetközi tényezők miatt. Ezek között elsősorban geopolitikai kockázatok, nevezetesen az orosz–ukrán helyzet kiéleződése áll, a folyamatot erősíti a fejlett jegybankoktól várt monetáris szigorítás korábbra tolódása, illetve az ennek következtében kialakuló általános feltörekvő piaci eszközeladási hullám. „Mindez a kötvénybefektetők közötti pozíciók átrendeződését indította el, ami magyarázza az árfolyam megnövekedett ingadozását” – mutatott rá az MNB igazgatója. Úgy vélte: a hazai tényezők csak kisebb szerepet játszottak a gyengülésben. Veres István Attila elmondta, hogy a forint árfolyamának elmúlt napokban tapasztalt változékonyságát nem befolyásolja érdemben a jelenleg történelmi mélyponton tartott jegybanki alapkamat, és az sem, hogy az MNB nemrégiben betétté alakította kéthetes kötvényeszközeit.
„Erre utal, hogy a hasonló kockázati megítélésű feltörekvő országok devizái a forinttal hasonló pályát jártak be az elmúlt időszakban” – hangsúlyozta.
Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a tartósan alacsony kamatszint következtében a forinton nyomás lesz az elkövetkező időszakban, oda fog átterelődni a feszültség a nemzetközi piacokon, és akár 330 forintig is elszaladhat az árfolyam, pedig szerinte a 305 körüli eurókurzus a gazdaság számára a megfelelő szint.
