Súlyos belpolitikai botrány ver mind nagyobb hullámokat Lengyelországban, miután egy közéleti hetilap néhány napja megkezdte vezető politikusok illegálisan lehallgatott beszélgetéseinek nyilvánosságra hozatalát. A lengyel sajtóban "Visztulagate" néven emlegetett affér miatt már a 2015 őszén esedékes parlamenti választások előre hozatalának lehetősége is komolyan szóba került.
"Merénylet az állam ellen" - így minősítette címlapján a Wprost hírmagazin a kínos közéleti botrányt. Donald Tusk miniszterelnök első állásfoglalásában hasonló véleményének adott hangot: "Ez az első kísérlet 1989 óta, hogy illegális módszerekkel megbuktassák a kormányt."
A következő választásra a hivatalos menetrend szerint a jövő év végén kerülne sor Lengyelországban. Választást előre hozni akkor lehet, ha azt a parlament kétharmados többséggel megszavazza.
Egy frissen kiadott közvélemény-kutatás szerint - amely már a lehallgatási botrány kezdete után készült - jelenleg legnagyobb szavazói támogatással (32 százaléknyival) az ellenzéki Jog és Igazságosság párt bír. A kormányfő Polgári Platformjának népszerűsége májushoz képes 3 százalékponttal, 25 százalékra esett.
Az egész kormány lemondását követeli a jobboldali ellenzék
A jobboldali ellenzék a botrány kipattanása után azonnal követelte a belügyminiszter, az egész kormány és a jegybankelnök lemondását. Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki erő, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke levélben szólította fel Bronislaw Komorowski államfőt, hogy "teljesítse kötelességét, és követelje a kormány lemondását". Kaczynski lépése érthető, hiszen friss közvélemény-kutatások szerint a PiS támogatottsága a botrány nyomán 32 százalékra nőtt, míg a kormánypárté, a Polgári Platformé (PO) 25 százalékra csökkent.
