Egy távoli ország, elegendő pénz és egy új élet ígérete. A filmekben ennyi is elég lehet az eltűnéshez. A valóságban a nemzetközi körözés sikere nem pusztán azon múlik, milyen messzire jut valaki. Matolcsy Ádám keresése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy más felkutatni egy embert, és más elérni, hogy hazahozzák.
A mai szökevény legnagyobb ellensége nem feltétlenül a fejvadász. Sokkal inkább a szállodai bejelentkezés, a repülőtéri kamera, a banki azonosítás, a telefonja, az autóbérlés, az orvosi vizsgálat, sőt olykor egy túlságosan közlékeny ismerős közösségi oldala.
A pénz kétségtelenül sok mindent megkönnyít. Lehet vele ügyvédeket, diszkrét lakást, sofőrt és távoli nyugalmat vásárolni. Láthatatlanságot azonban egyre kevésbé. A magángép sem teleport, a luxusszálloda pedig nem diplomáciai menedékhely. A jakuzzi lehet privát, az útlevél-ellenőrzés kevésbé.
Ezért különösen izgalmas kérdés, meddig maradhat a hatóságok látókörén kívül egy ismert, jelentős anyagi lehetőségekkel és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ember. Matolcsy Ádám ügyében már nem egyszerűen arról van szó, hogy a nyomozók keresik: a bíróság európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsátott ellene.
Már nem csak Magyarországon keresik
A Budai Központi Kerületi Bíróság október 27-én európai és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Matolcsy Ádám György, valamint Stofa György ellen. Belföldi körözésüket már október 21-én elrendelték. A bíróság közlése szerint nem találták őket magyarországi bejelentett címükön, tényleges tartózkodási helyük pedig ismeretlen. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy külföldre távozhattak, és akár Európán kívül is tartózkodhatnak. Az elfogatóparancs célja, hogy előállítsák és gyanúsítottként kihallgassák őket.
Matolcsy Ádám korábban maga beszélt arról, hogy évek óta rendelkezik egyesült arab emírségekbeli tartózkodási engedéllyel. Ebből azonban nem következik, hogy jelenleg Dubajban lenne. Hivatalosan nem ismert, hol tartózkodik, ezért a sivatagi luxusapartmanról, új személyazonosságról vagy titkos menekülési útvonalról szóló történetek egyelőre legfeljebb a fantázia rovatába tartoznak.
Mit jelent a nemzetközi elfogatóparancs?
Nem azt, hogy az Interpol napszemüveges kommandósai már a dubaji felhőkarcolók liftjeit járják. Az Interpol önmagában nem tartóztat le senkit. Az úgynevezett vörös körözés – ha kiadják – arra kéri a tagállamokat, hogy találják meg és ideiglenesen vegyék őrizetbe az érintettet a kiadatási eljárás idejére. Minden állam maga dönti el, milyen joghatást fűz ehhez.
Az Európai Unión belül ennél jóval olajozottabb a rendszer. Az európai elfogatóparancs nem hagyományos diplomáciai alku, hanem igazságügyi együttműködés: az egyik tagállam bíróságának döntését a másik tagállam hatósága hajtja végre. Az uniós szabályok szerint a végleges átadási döntést főszabályként az elfogástól számított hatvan napon belül meg kell hozni, beleegyezés esetén pedig az eljárás ennél gyorsabb lehet.
Európán kívül lassabb és bizonytalanabb lehet a történet. Kiadatási egyezmény hiányában sincs azonban automatikus menedék. Az adott ország saját joga, a viszonosság elve, egyedi diplomáciai megállapodás vagy akár idegenrendészeti eljárás alapján is sor kerülhet a körözött személy hazahozatalára. Az Egyesült Arab Emírségek hivatalos álláspontja szerint szerződés hiányában is lehetőség van együttműködésre a kölcsönösség alapján.
Vagyis az a mondat, hogy „nincs kiadatási egyezmény”, nem azonos azzal, hogy „innen nem vihetnek haza”. Legfeljebb azt jelenti, hogy az út hosszabb, jogilag összetettebb és diplomáciailag érzékenyebb.
Hol lehet ma elbújni?
Valójában egyre kevesebb helyen. A repülés utasadatot termel, a határátlépés útlevélnyomot hagy, a bankszámlanyitás ügyfélazonosítással jár, a telefon helyadatokat generál, a városokat pedig kamerák figyelik. Ehhez társulhatnak a biometrikus rendszerek, a pénzmosás elleni banki ellenőrzések, a szállodai nyilvántartások és a nemzetközi rendőri adatcserék.
A vagyon paradox módon nemcsak segíti, hanem nehezíti is a rejtőzködést. Egy szerény körülmények között élő ismeretlen ember kevesebb nyomot hagyhat, mint az, akinek lakás, személyzet, gépkocsi, biztonsági szolgálat, egészségügyi ellátás és folyamatos pénzmozgás kell. A gazdag szökevény kényelmesebben bújhat el, de több embert kell bevonnia a hallgatásba. Márpedig minden új segítő egy újabb lehetséges tanú, telefon és bankszámla.
A hollywoodi fejvadász képe is félrevezető. A magyar és európai valóságban elsősorban rendőrségek, ügyészségek, bíróságok, határőrizeti szervek, az Interpol, az Europol és a nemzeti kapcsolattartó egységek dolgoznak együtt. Magánnyomozó vagy informátor adhat használható jelzést, de az elfogás és a hazaszállítás állami feladat.
Afrika egyes országai első pillantásra vonzó célpontnak tűnhetnek azok számára, akik el akarnak rejtőzni a nemzetközi hatóságok elől, különösen ott, ahol a digitalizáció és az állami nyilvántartások fejlettsége elmarad az európaitól. A kontinensen azonban jelentős különbségek vannak az országok között, és a kevésbé digitalizált ügyintézés önmagában nem jelent névtelenséget. Egyes térségekben még mindig elterjedt a papíralapú személyazonosítás, de a banki szolgáltatásokhoz, határátlépéshez és egészségügyi ellátáshoz gyakran hivatalos dokumentumokra van szükség. A magánklinikákon is kérhetnek útlevelet vagy más személyazonosító okmányt, különösen komolyabb beavatkozások esetén. Ráadásul az afrikai országok rendőrségei is együttműködhetnek az Interpollal, így egy nemzetközileg körözött személy ott sem feltétlenül kerülheti el a hatóságokat. Afrika tehát nem tekinthető automatikusan biztonságos menedéknek, még akkor sem, ha bizonyos területeken kevésbé fejlett a digitális ellenőrzés.
A menekülés beismerés?
Nem. Ezt a határvonalat még a legizgalmasabb bűnügyi történet kedvéért sem szabad átlépni. Az, hogy valaki nem jelenik meg a hatóság előtt, önmagában nem bizonyítja, hogy elkövette a terhére rótt bűncselekményt. A távolmaradás mögött lehet félelem, bizalmatlanság vagy rosszul megválasztott jogi stratégia is. Matolcsy Ádámot is megilleti az ártatlanság vélelme.
A körözött státusz ugyanakkor súlyosan rontja a mozgásterét. Ha elfogják vagy önként jelentkezik, a magyar büntetőeljárási szabályok alapján a hatóság elé kell állítani. A külföldre távozás pedig erős érv lehet amellett, hogy fennáll a szökés vagy elrejtőzés veszélye, ezért enyhébb kényszerintézkedés helyett letartóztatás indokolt.
A bujkálás nem jelent automatikusan plusz börtönéveket, és önmagában nem vonja el automatikusan a későbbi feltételes szabadság lehetőségét sem. Ha azonban közben hamis okmányt használnak, vagyont rejtenek el vagy más bűncselekményt követnek el, az már új büntetőjogi következményekkel járhat. Az eljárás utáni magatartást a bíróság az ügy egészének értékelésekor szintén figyelembe veheti.
A jogilag legkevésbé kockázatos út ezért nem az új útlevél és nem a következő repülőjegy, hanem az önkéntes megjelenés. Ez nem mentesít a felelősségre vonás alól, de más üzenetet hordoz, mint amikor valakit egy külföldi apartmanból kísérnek el.
Mit jelenthet mindez az apának?
Matolcsy Györgyöt az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja. A vádhatóság állítása szerint egy értékpapír-kölcsönnek nevezett konstrukció valódi célja az lehetett, hogy az MNB-alapítvány vagyonának irányítása a volt jegybankelnök által befolyásolható körhöz kerüljön. Az alapítványba eredetileg 288 milliárd forint közvagyont helyeztek. Ezek egyelőre ügyészi állítások, jogerős ítélet nincs.
A bíróság Matolcsy György letartóztatását november 23-ig fenntartotta, egyebek mellett a szökés, a bizonyítás befolyásolása és a bűnismétlés veszélyére hivatkozva. Fia körözése nem bizonyítja az apa bűnösségét, és nem súlyosítja automatikusan az ő esetleges büntetését. Egy közös gazdasági ügyben azonban a családi és üzleti kapcsolatok, a külföldi mozgástér és az egymás közötti kommunikáció lehetősége a kényszerintézkedések mérlegelésénél jelentős körülmény lehet.
A történet legnagyobb iróniája talán az, hogy miközben éveken át azt vitatta az ország, miként veszítheti el a közpénz a közpénz jellegét, most egy sokkal földhözragadtabb kérdés került elő: elveszítheti-e egy körözött ember a megtalálhatóság jellegét?
A digitális világ válasza többnyire az, hogy csak ideiglenesen. A pénz hosszabb pórázt vásárolhat. Végtelen kifutópályát azonban nem.
