Átfogó uniós fellépés indul az online zaklatás ellen

Az Európai Parlament plenáris ülésen a biztos hangsúlyozta: a szabályozási keret középpontjában a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) áll. A DSA előírja, hogy minden, kiskorúak számára elérhető online platformnak nagyon magas szintű adatvédelmet, biztonságot és védelmet kell garantálnia. A gyermekek védelméről szóló iránymutatásokkal az Európai Unió globális mércét állított fel. Mint mondta, a folyamatban lévő DSA-eljárások - például a TikTok, az Instagram és a Facebook ellen - abból a gyanúból indultak, hogy a kiskorúak védelme nem megfelelő ezeken a felületeken.

Az Európai bizottság a múlt héten előzetesen megállapította, hogy a TikTok megsérthette az uniós szabályokat a rendkívül addiktív kialakítási megoldások alkalmazásával. Virkkunen közölte: részletes információkat kértek a Snapchattől, a YouTube-tól, valamint az alkalmazásáruházaktól arról, miként biztosítják a gyermekek védelmét. Emellett kiterjesztették az eljárást az X ellen is, különös tekintettel a Grok nevű mesterségesintelligencia-modell jelentette kockázatokra.

A biztos hozzátette: a bizottság folyamatos párbeszédet folytat a platformokkal annak érdekében, hogy az uniós szabályokat megértsék, kövessék és tiszteletben tartsák. Kiemelte a "Jobb internetet a gyermekeknek" stratégiát is, amelynek részeként minden tagállamban működnek uniós társfinanszírozású Biztonságos Internet Központok. Ezek segélyvonalakkal, bejelentő forródrótokkal és figyelemfelhívó központokkal támogatják a gyermekeket és fiatalokat az online térben.

Virkkunen rámutatott: egyre több gyermek és fiatal érzi magát kirekesztettnek az online zaklatás miatt. Az elmúlt öt évben a Biztonságos Internet Központokhoz érkező megkeresések leggyakoribb oka az online zaklatás volt. Egy friss uniós felmérés szerint a 12-17 évesek körében minden negyedik fiatal személyesen is megtapasztalta az online zaklatást, több mint egyharmaduk pedig tanúja volt ilyen esetnek.

A biztos bemutatott egy, az online zaklatás elleni uniós cselekvési tervet, amely több mint 6300 gyermek bevonásával, széles körű konzultáció eredményeként készült: elsőként összehangolt uniós megközelítést sürget, közös fogalmi alapokra helyezve az online zaklatás elleni fellépést, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki koherens nemzeti stratégiákat. Másodszor a megelőzésre és a tudatosság növelésére helyezi a hangsúlyt, különös tekintettel a digitális írástudás fejlesztésére, valamint a tiszteletteljes és felelős online viselkedés előmozdítására. Harmadszor a bejelentési mechanizmusok és az átfogó támogatás erősítését célozza, beleértve egy uniós szintű online biztonsági alkalmazás bevezetésének támogatását, amely megkönnyíti az online zaklatás bejelentését és a segítségkérést.

Vicsek Annamária fideszes EP-képviselő felszólalásában a Magyarországon már működő, komplex online gyermekvédelmi rendszer tapasztalatait ismertette.

A politikus elmondta: a Digitális Jólét Program a Fidesz-KDNP kormányzása alatt keretet adott Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának, amely a gyermekbarát internet megteremtésére épül. Kiemelte: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság bejelentőrendszert működtet a jogellenes, zaklató vagy kiskorúakra káros online tartalmak azonnali jelentésére és eltávolítására. Hozzátette, hogy 2025-től hatályos az internetes agresszió elleni törvény, emellett a családok számára ingyenesen elérhetők különböző szűrők és gyermekvédelmi beállítások is.

Vicsek hangsúlyozta: mindezt kiegészíti a Digitális Oktatási Stratégia, valamint az iskolákban tanított média- és mozgóképkultúra tantárgy, amely a felelős online jelenlétre készíti fel a fiatalokat.

Az EP-képviselő úgy fogalmazott: ha az Európai Unió hatékony választ kíván adni az internetes megfélemlítés jelenségére, nem általános cenzúrát kell bevezetnie, hanem a jól működő nemzeti példákból kell kiindulnia.