Továbbra sem tudni, ki ölhette meg a svéd miniszterelnököt

Olof Palmét 1986. február 28-án a nyílt utcán lőtték agyon Stockholm belvárosában, miközben feleségével hazafelé tartott egy moziból. 2020 júniusában, több mint 34 évvel az eset után a nyomozók Stig Engströmöt nevezték meg fő gyanúsítottként, aki azonban 2000-ben meghalt, ezért a gyilkossági ügyben folytatott nyomozás vezetője vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot.

Szeptember végén kérvény érkezett a svéd ügyészséghez, hogy nyissák meg újra a nyomozást abban a reményben, hogy az új DNS-vizsgálati technológiák esetleg új eredményeket hozhatnak.

Lennart Guné erre a kérvényre reagálva közölte: jelenleg nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek alapján egy újraindított nyomozás vádemeléshez és ítélethez vezethetne az ügyben.

„Nem indokolja semmi, hogy újabb vizsgálatok alá vessük a Palme kabátján talált mintákat” – szögezte le az ügyész.

Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a 2000-ben elhunyt gyanúsított elleni bizonyítékok áttekintése alapján ki lehet jelenteni: nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy teljes bizonyossággal őt nevezzék meg a bűntény elkövetőjeként.

Guné közleménye szerint ugyan továbbra sem nyitják újra a nyomozást, ahogyan azt már 2020 szeptemberében is közölték, az ügy lezárásának okát azonban módosítja az ügyészség.

„A jelenleg rendelkezésre álló nyomozati anyag alapján nem lehet bizonyítani, ki volt az elkövető, és ezen döntő módon további nyomozás sem tudna módosítani” – közölte.

Olof Palme meggyilkolásával kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot. Több mint száz ember neve merült fel lehetséges gyanúsítottként, összeesküvés-elméletek is keringeni kezdtek. Az eset és az azt követő elhúzódó, lassú nyomozás sokkolta és traumatizálta Svédországot. A 34 évig tartó vizsgálat alatt több mint 10 ezer embert kérdeztek ki, 134-en tettek tanúvallomást, de egyiküket sem lehetett minden kétséget kizáróan a bűncselekményhez kötni.