Az egész világ mosolygós, közvetlen szakácsnőként ismerte meg, aki megtanította Amerikát a francia konyha szeretetére. Julia Child azonban hosszú éveken át egy egészen más életet élt. Mielőtt televíziós világsztár lett, az amerikai hírszerzés szolgálatában dolgozott, szigorúan titkos katonai dokumentumokat kezelt, Ázsiában teljesített szolgálatot és még egy különleges, cápák elleni szer kifejlesztésében is közreműködött.
A nő, akinek eredetileg semmi köze nem volt a főzéshez
Julia Child 1912. augusztus 15-én született a kaliforniai Pasadenában, Julia McWilliams néven. Jómódú családban nőtt fel, egyetemre járt, sportolt és fiatalon írói karrierről álmodozott.
A főzés azonban ekkoriban egyáltalán nem érdekelte különösebben. Később maga is elismerte, hogy fiatal nőként meglehetősen ügyetlen volt a konyhában.
New Yorkban reklámszövegíróként dolgozott, ám amikor az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, úgy döntött, hogy ő is részt akar vállalni hazája szolgálatában. Eredetileg katonai szolgálatra jelentkezett, de 188 centiméteres magassága miatt nem felelt meg az egyik női katonai szervezet követelményeinek.
Ekkor más lehetőség után nézett.
1942-ben csatlakozott az Office of Strategic Services, röviden OSS nevű szervezethez. Az amerikai hírszerző ügynökséget a háború idején hozták létre és később a CIA egyik legfontosabb elődjévé vált.
Julia ekkor még nem sejthette, hogy a titkosszolgálatnál töltött évek egész további életét megváltoztatják.
A CIA elődjénél kezdődött a különleges karrier
Julia Child kezdetben Washingtonban dolgozott, ahol adminisztratív és kutatási feladatokat látott el.
Munkája során kapcsolatba került William Donovan tábornok szervezetével, amely katonai hírszerzéssel, információgyűjtéssel és titkos műveletekkel segítette az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseit.
Bár nem volt klasszikus értelemben vett terepen dolgozó kém, olyan dokumentumokhoz és információkhoz fért hozzá, amelyek a legmagasabb titkosítási kategóriába tartoztak.
A szervezet különböző részlegei katonai tervekkel, ellenséges tevékenységekkel, hírszerzési jelentésekkel és szövetséges hadműveletekkel foglalkoztak.
Julia feladatai egyre felelősségteljesebbé váltak és hamar kiderült, hogy rendkívül pontosan, megbízhatóan dolgozik.
Az OSS számára az ilyen munkatársak nélkülözhetetlenek voltak. Egy rossz helyre kerülő dokumentum, elveszett jelentés vagy illetéktelenekhez jutó információ akár katonák életébe is kerülhetett.
A legfurcsább feladat, hogy hogyan tartsák távol a cápákat?
Julia Child háborús pályafutásának egyik legmeglepőbb története egy különleges kutatási programhoz kapcsolódik. Az amerikai hadvezetés ugyanis attól tartott, hogy a tengerbe zuhant repülőgépek személyzetét és a hajótörött katonákat cápák támadhatják meg. Emellett bizonyos víz alatti robbanószerkezetekkel kapcsolatban is problémát jelentett, hogy a cápák érintkezésbe kerülhettek velük.
Az OSS ezért olyan vegyi készítmény fejlesztésébe kezdett, amely távol tarthatja a ragadozókat.
Julia a mentőfelszerelésekkel foglalkozó részlegnél dolgozott, Harold Coolidge zoológus és Henry Field kutató munkáját segítve. A szakemberek számos anyagot vizsgáltak, végül réz-acetátot és sötét festékanyagot tartalmazó keverékkel kísérleteztek.
A később Shark Chaser néven ismert készítményt katonai felhasználásra fejlesztették ki, bár tényleges cápariasztó hatékonysága korlátozott volt.
Julia nem egyedül találta fel a szert, ahogyan azt néhány népszerű történet sugallja, de részt vett a fejlesztéssel foglalkozó részleg munkájában. Különösen szórakoztató részlet, hogy a későbbi szakácslegenda egyik első fontos szakmai feladata egy olyan keverék előállításának támogatása volt, amelyet még a cápák sem szívesen közelítettek meg.
Ázsiába küldték, ahol valódi katonai titkokkal dolgozott
1944-ben Julia Childot Ceylonba, a mai Srí Lankára helyezték. Később Kínában is szolgált, többek között Kunmingban. Feladata a hírszerzési dokumentumok nyilvántartásának és kezelésének irányítása volt. Az OSS irattári részlegének vezetőjeként különösen érzékeny információkhoz fért hozzá.
A dokumentumok között katonai műveletekre, csapatmozgásokra és a délkelet-ázsiai hadszíntér eseményeire vonatkozó jelentések is szerepeltek.
Egyetlen apró adminisztrációs hiba is súlyos következményekkel járhatott. Julia azonban megbízható munkatársnak bizonyult, szolgálatát később amerikai kitüntetéssel ismerték el.
A hírszerzésnél töltött évei alatt nem fegyverrel vagy titkos találkozókon harcolt, hanem a háttérből segítette az amerikai katonai műveleteket.
A később legendássá vált televíziós szakácsnő tehát valóban része volt a második világháború amerikai titkosszolgálati rendszerének.
A titkosszolgálatnál találta meg élete szerelmét
A háborús évek azonban nemcsak izgalmas munkát, hanem szerelmet is hoztak Julia életébe. Az OSS-nél ismerkedett meg Paul Childdal, aki szintén a szervezet munkatársa volt. Paul művelt, sokat utazó férfi volt, aki rajongott a művészetekért, a kultúráért és különösen a jó ételekért.
Julia számára korábban az étkezés nem jelentett különösebb szenvedélyt, ám Paul mellett egészen új világot fedezett fel. A háború után, 1946-ban összeházasodtak, két évvel később Paul diplomáciai munkája miatt Franciaországba költöztek és ekkor következett be Julia életének második nagy fordulata.
Párizsban olyan ételekkel találkozott, amelyek teljesen megváltoztatták a főzésről alkotott elképzeléseit.
Elhatározta, hogy megtanulja a francia konyhaművészet titkait. Beiratkozott a híres Le Cordon Bleu szakácsiskolába, ahol végre megtalálta azt a hivatást, amelyre egész életében vágyott.
Negyvenéves kora után lett világsztár
Julia Child pályafutása különösen azért figyelemre méltó, mert nem fiatalon vált híressé.
1961-ben jelent meg Simone Beckkel és Louisette Bertholle-lal közösen írt könyve, a Mastering the Art of French Cooking, amely forradalmasította az amerikai otthoni főzést.
A könyv részletesen, érthetően magyarázta el a francia konyha alapjait és olyan ételeket tett elérhetővé az amerikai háziasszonyok számára, amelyeket korábban sokan túl bonyolultnak tartottak.
1963-ban elindult The French Chef című televíziós műsora, Julia ekkor már ötvenéves volt. Különleges hangja, természetes humora és közvetlen stílusa azonnal meghódította a nézőket.
Nem akart tökéletesnek látszani. Ha valamit elrontott, nem feltétlenül kezdte újra a felvételt, hanem megmutatta, hogyan lehet kijavítani a hibát.
A közönség éppen ezért szerette meg.
Nem megközelíthetetlen szakácsművészként jelent meg a képernyőn, hanem olyan emberként, aki örömét leli a főzésben, és ezt az örömöt szeretné másokkal is megosztani.
A világhírű szakácsnő, aki egykor titkos jelentéseket kezelt
Julia Child 2004. augusztus 13-án, két nappal 92. születésnapja előtt hunyt el Kaliforniában.
Addigra az amerikai gasztronómia egyik legnagyobb alakjává vált. Szakácskönyvei generációkat tanítottak főzni, televíziós műsorai pedig megváltoztatták azt, ahogyan az amerikaiak az étkezésre tekintettek.
A második világháborús szolgálatáról azonban sokáig jóval kevesebben tudtak, mint a receptjeiről.
Ma már a CIA és az amerikai Nemzeti Levéltár nyilvánosan elérhető dokumentumai is megerősítik, hogy Julia McWilliams néven az OSS munkatársa volt, titkosított iratokat kezelt és fontos feladatokat látott el a háború alatt.
Julia Child története bizonyítja, hogy egy ember életében akár több egészen különböző pályafutás is elférhet. Aki egyszer katonai titkokat kezelt, később milliókat taníthatott arra, hogyan készítsenek tökéletes francia vacsorát.
Talán ez a legkülönösebb az egész történetben, hogy a nő, aki a világ egyik legismertebb szakácsnője lett, fiatalon még azt sem tudta, hogy egyszer a főzés lesz az élete.
A második világháborúban titkos dokumentumokkal dolgozott, évtizedekkel később pedig már a televízió képernyőjén állt, és mosolyogva tanította Amerikát.
Egy dolog azonban mindkét életében közös volt: amit Julia Child elhatározott, azt teljes odaadással csinálta. És talán éppen ezért lett belőle legenda.
