Völner Pál: Fontos előrelépés történik a népszavazást érintő szabályozásban

Völner Pál szerdán az Országgyűlésben a népszavazással összefüggő jogszabályok módosítására benyújtott kormányzati előterjesztés expozéjában kifejtette, hogy a továbbiakban nem a kérdés benyújtásának sorrendje, hanem az aláírásgyűjtés gyorsasága, sikeressége lesz a fő szempont.
Felidézte, hogy a hatályos szabályozás szerint nem nyújtható be azonos kérdés a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), s mivel februárban két párhuzamos kezdeményezés is volt, amihez több jogorvoslati eljárás kapcsolódott, fontos, hogy ne ismétlődjön meg ez az eset.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy egy kérdés első benyújtóját tájékoztatni kell arról, ha a későbbi, azonos témájú kérdést hitelesítettek, emellett nyilvántartást kell vezetni a valasztas.hu honlapon a kezdeményezésekről. Hozzátette: a kormány vagy a köztársasági elnök nem kezdeményezhet referendumot olyan ügyben, amelynek kérdését már jogerősen hitelesítették.
Az államtitkár változásként számolt be arról is, hogy az NVB által kiadott, egyedi azonosítóval ellátott íveken lehetne támogató aláírásokat gyűjteni. Ezt azzal magyarázta, hogy azok egységes formában jelennek meg, szkenneléssel könnyen feldolgozhatók, adatvédelmi szempontból pedig garancia, hogy az ívekkel el kell számolni a folyamat végén.
Az új szabályokat a folyamatban lévő kezdeményezésekre is alkalmazni kell.

Fidesz: korrekt a kormány javaslata
Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka jelezte: a nagyobbik kormánypárt támogatja a javaslatot, mert a módosítást korrektnek tartják, amely orvosolja a gyakorlatban nem egyszer előforduló problémákat.
A képviselő arról beszélt, hogy versengő népszavazási kérdések miatt elméletben és gyakorlatban is a "konkuráló jogok" helyzetébe került a népszavazást kezdeményező. A módosítás viszont arra tesz javaslatot, hogy ne a benyújtás sorrendje, hanem az aláírásgyűjtés sikeressége számítson a népszavazási kezdeményezésnél, így az döntene, hogy melyik népszavazási kezdeményezés mellé áll több állampolgár.
Eszerint azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtése párhuzamosan is haladhatna, erről a választas.hu-n nyilvántartást vezetnének. Répássy Róbert szerint érdekes és gyakorlati problémát fog okozni, hogy az azonos tárgyú, de nem azonos szövegű kezdeményezésekre hogyan reagálnak majd a választók. 
         
MSZP: "felemás" a javaslat 
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka úgy vélte, a kormányzati javaslat "felemás", mert kizárólag a benyújtási versengés kérdését oldja meg. Bárándy Gergely pozitívumnak tartotta, hogy a benyújtási moratórium szabályain jelentősen enyhít a javaslat, azonban kifogásolta, hogy a népszavazási kérdésnek nem a választópolgár számára, hanem a jogalkotó számára kell egyértelműnek lenni. 
A szocialista politikus garanciális szabályokat hiányolt a módosításból és elfogadhatatlannak nevezte a Kúria 90 napos döntési határidejét, mert vitás esetben a Kúria döntéshozatali sebessége döntheti el, ki élvez előnyt az aláírásgyűjtés szempontjából a párhuzamos kérdések közül.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a mostani javaslat marginális kérdés ahhoz képest, hogy a közvetlen demokráciát ért legsúlyosabb csapásként a kormány korábban megváltozatta a népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó szabályokat. Bárándy Gergely ennek visszaállítását követelte, mert szerinte praktikusan alig van arra remény, hogy érvényes és eredményes legyen a mostani szabályok szerint egy népszavazási kezdeményezés, valamint javasolta a népi kezdeményezés intézményének visszahozását is.
Bárándy Gergely kitért arra is: az MSZP vasárnapi boltzár eltörléséről szóló  kezdeményezését a kormány minden áron meg akarta akadályozni, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság hathatós segítségével, a folyamat "legalja" pedig az volt, amikor  a "Fidesz egyik alelnökéhez köthető kopasz verőemberek" akadályozták meg Nyakó István szocialista politikust abban, hogy benyújtsa kezdeményezését. Szerinte, ha ez nem történik meg, akkor ez a javaslatot nem nyújtják be, holott az NVI vezetője már hosszú ideje elmondta, milyen problémák vannak a népszavazással kapcsolatban.

KDNP: szükséges a moratórium szabályainak újraszabályozása 
Vejkey Imre (KDNP) szükségesnek ítélte az azonos témájú kérdések benyújtási moratóriumának újraszabályozását, a választási iroda előtt februárban kialakult méltatlan helyzet megelőzése érdekében. Rámutatott: előfordul, hogy nehezen megállapítható az időbélyegzőért folytatott versenyfutás kimenetele. 
Pártja ezért támogatja, hogy hasonló témájú kérdés mindaddig benyújtható legyen, amíg egy kezdeményező 200 ezer támogató aláírását a választási bizottság el nem fogadja. Hozzátette: jogerősen hitelesített kezdeményezés esetén már sem a kormány, sem az államfő nem kezdeményezhet újabb népszavazást. 
Üdvözölte, hogy az ajánlóíveket a választásokon megszokottaknak megfelelően kezelnék, vagyis a választási iroda által kiadott és egyedi azonosítóval ellátott íveken gyűjthető majd a hozzájárulás. Ez szerinte adatvédelmi szempontból jelentős előrelépést hoz, könnyíti a szervezők joggyakorlását és enyhíti kiadásait, de a Nemzeti Választási Iroda (NVI) is gyorsabban feldolgozhatja az azokon szereplő adatokat. 

Jobbik: a kormány fél évig nem orvosolta a problémákat 
Dúró Dóra (Jobbik) arra mutatott rá, hogy az NVI elnöke már 2015 nyarán levélben tájékoztatta az igazságügyi minisztert a jogszabály értelmezési problémáiról, és változtatásokat kezdeményezett, később a párhuzamossági moratórium megszüntetésére is javaslatot tett, a most tárgyaltak szerint. 
A kabinet ennek ellenére fél évig nem tett semmit - bírálta, és nehezményezte azt is, hogy szerinte Kubatov Gábor Fidesz-alelnök úgy küldte a választási irodához az embereit, hogy azt a Jobbikra kívánta kenni. 
Sérelmezte, hogy a aláírások a jövőben kizárólag az NVI által kiadott íveken gyűjthetők, ami szerinte az iroda elnökének javaslatával sem egyezik, ő csupán mintapéldány kiadását kezdeményezte. Megítélése szerint ez logisztikailag állíthatja nehéz helyzetbe a szervezőket, miközben az állam a nyomtatás üzletével helyzetbe hozhat valakit. 
Az előterjesztésből hiányolta a többi között a kampányfinanszírozást vagy a választási bizottság tagjainak jogállását érintő változtatásokat, és kijelentette: az LMP sokkal jobb javaslatot tett le az asztalra, mint a minisztérium, amely előterjesztésével csak politikai kármentést végez.

LMP: pusztán politikai kármentés zajlik 
Schiffer András (LMP) is puszta politikai kármentésnek ítélte a javaslatot, hangsúlyozva: még mindig választ vár arra, hogy kerültek huligánok a választási irodához. Mint mondta, a jogszabály "ráncfelvarrása" nem teszi meg nem történtté a februári eseményeket. 
Bár több elemében előremutatónak ítélte a változtatást, az szerinte még az NVI elnökének javaslatait sem vette figyelembe maradéktalanul. 
Kijelentette: már az aláírásgyűjtés alatt sem kellene lehetőséget biztosítani a kormánynak vagy az államfőnek a "trükközésre", arra, hogy népszavazást hirdessenek. Hozzáfűzte: a javaslat csak akkor felehet meg az alkotmányossági követelményeknek, ha a moratórium kihirdetésével szemben lehetőség lesz jogorvoslatra.  
A jelenlegi szabályokat indokolatlanul szigorúnak ítélte a helyi népszavazások esetében, és a népi kezdeményezés intézményének visszaállítását is szorgalmazta. 
Bírálta a kormányoldalt, amiért szerinte független szakértőként is pártaktivistákat küldött kilenc évre a Nemzeti Választási Bizottságba, ezért mandátumukat négy évre csökkentené az LMP - mondta.

Zárszó
Latorcai János alelnök az általános vitát lezárta. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában "szűk körűnek" nevezte a törvényjavaslatot, így ugyanis szerinte konszenzus teremthető róla. Hozzátette, minden további kérdés, amit megnyitnak, az előterjesztés elfogadását nehezítené.