Visszaküldte az államfő a nok-törvényt

A parlament múlt csütörtöki döntése szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is.Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.
Nem ért egyet azzal sem, hogy a törvény több garanciális előírást kormányrendeleti szabályozás körébe utal, egyes rendelkezései pedig nincsenek összhangban a hatályos törvényi szabályozással.
Kifogásait részletezve a köztársasági elnök tisztázatlannak nevezte, hogy a törvény kit tekint a nok létesítőjének: a szervezőt, amely már a nyilvántartásba vétel előtt jogosult tagokat toborozni és a közösség létrehozása érdekében jognyilatkozatot tenni, vagy a közösséget alkotó, a vagyonösszességet szolgáltató személyeket, akik azonban csak a közösség nyilvántartásba vétele után válnak annak tagjaivá.
A törvény rendelkezései nincsenek összhangban a jogi személy létrehozásának szabadságáról szóló polgári törvénykönyvi (Ptk.) szabályokkal - állapította meg az elnök, emlékeztetve: a jogalkotó célja az volt, hogy a közösséget megkülönböztesse a fogyasztói csoporttól - kimondva az új szervezet jogi személyiségét -, ebben az esetben viszont meg kell felelnie a jogi személyekre vonatkozó Ptk.-szabályoknak.

Már a jövő héten a Ház elé kerülhet a nok-törvény
A lehető leghamarabb, akár már a jövő héten az Országgyűlés és annak törvényalkotási bizottsága elé kerülhet a nok-törvény - mondta Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke.
"Tiszteletben tartjuk a köztársasági elnök álláspontját és megfontoljuk észrevételeit" - fogalmazott a politikus, hozzátéve: cél, hogy a lehető leghamarabb megvitassák az átiratot.
Az Országgyűlés házszabálya értelmében az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabályt a törvényalkotási bizottság tárgyalja, ahhoz csak ez a testület nyújthat be módosító javaslatot olyan részekhez, amelyeket a köztársasági elnök kifogásolt. Ezen túl csak a hatálybalépés módosítható. Ezt követően a Ház a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról vitázhat.

A jogszabály nem különíti el egyértelmű módon azt sem - folytatta -, hogy a szervező ügyvezetése egyes feladatainak ellátása során mikor jár el a közösség és mikor a szervező képviselőjeként.
Az államfő úgy látja, hogy ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nélkül nem lehetséges a közösség és a szervező jogállásának pontos és egyértelmű meghatározása.
Kiemelte továbbá azt is: a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szervező a törvényben meghatározottakon kívül más, a közösség által nem befolyásolható gazdasági tevékenységet is folytasson.
Bizonytalanságot okozhat emellett, hogy a közösség és a szervező nem tagjai egyetlen betétbiztosítási vagy befektetővédelmi szervezetnek sem - tette hozzá.
Áder János szerint a törvény nem tartalmazza a közösség tagjait érintő egyes garanciális szabályokat sem. 
Ide tartoznak többek között a megelőlegezett tagi befizetésre történő kiválasztással, a kiválasztás lebonyolításával kapcsolatos szabályok, a tag befizetései értékállandóságának biztosítására vonatkozó előírások, a hiányzó tagi befizetések megelőlegezésére irányuló szerződés megkötésével, a hiányzó tagi befizetés megelőlegezésével és visszafizetésével kapcsolatos rendelkezések, valamint az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, a nemteljesítés és a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszakövetelésének rendjét érintő szabályok - sorolta, emlékeztetve, hogy ezek meghatározását kormányrendeleti körbe utalja a jogszabályt.
Az államfő végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény nem tesz eleget a végrehajtási jogszabály tekintetében előírt egyidejű hatálybaléptetés követelményének, mivel a hatálybalépés időpontjában az említett garanciális szabályokat még nem alkották meg.
Jelezte, hogy a jogalkotási törvény és végrehajtási rendeletei pontosan meghatározzák a jogszabályok előkészítésének rendjét, szabályait, így közöttük a jogszabályok szakmai tatalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása, az előzetes hatásvizsgálat elvégzése és a jogszabálytervezetek véleményezésének kötelezettségét, amelyet ebben az esetben az előterjesztő elmulasztott.
Egy ilyen fontos és átfogó szabályozás megalkotására az elnök álláspontja szerint nem a legalkalmasabb módszer a kivételes eljárásban történő tárgyalás.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár megerősítette, a kabinet tiszteletben tartja az államfő döntését, egyúttal arra kéri az Országgyűlést, hogy a lehető leggyorsabban - már a jövő héten - újra tárgyalja meg, ezt követően pedig fogadja el a jogszabályt.

Szerinte egyébként a köztársasági elnök kifogásai többségében kormányrendeleti szinten is kezelhetőek.

Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) és az áfakedvezmények mellett legyen egy olyan megtakarítási forma is, amely a bankszektoron kívül működhet, és amelyhez komolyabb - tíz év alatt akár hárommillió forintos - állami támogatás párosulhat.

Az államtitkár kiemelte, hogy ezek a kedvezmények együttesen érvényesíthetők, azaz - mint fogalmazott - a családi otthonteremtési program „együtt él, együtt mozog”, így annak teljessége mindenkinek fontos.

MSZP: Van olyan fideszes, aki szót emel az állami lopás ellen
Az MSZP szerint most már van olyan prominens fideszes politikus, Áder János köztársasági elnök, aki hajlandó felemelni a szavát az intézményesített állami lopás miatt - mondta az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Bárándy Gergely arra reagált, hogy az államfő megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló, egy hete elfogadott törvényt.
Az ellenzéki politikus elmondta, osztják a köztársasági elnök aggályait. Azt szeretnék elérni a ki nem hirdetett törvény parlamenti tárgyalásakor - folytatta - , hogy azt ne csak egy jól behatárolható cégcsoportra szabják.
Hozzátette: szükségesnek tartják az állami garanciát is a noknál, mert a befizetőket semmilyen kártalanítási alap nem védi, a szervezőt pedig alig terheli kártérítési felelősség.
Bárándy Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, ezeket a kérdéseket nem lehet kormányrendeletben szabályozni. Amikor a polgárok megtakarításaikat fizetik be a nokba, elvárható, hogy ne egy akár mindennap módosítható rendeletben határozzák meg a főbb szabályait a konstrukciónak - mutatott rá.
Kitért arra, hogy kezdeményezni fogja, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága soron kívül tárgyalja a letelepedési kötvények hátterét vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról szóló, az ellenzéki pártok által támogatott javaslatot.
Közölte, a kötvények eladásából sajtóinformációk szerint nyolcvanmilliárd forint offshore cégekhez vándorol, ahelyett, hogy az államkasszába folyna be.
Bárándy Gergely kérdésre beszélt arról is, hogy ha a kormány valóban a terrorizmus elleni harc miatt vezet be intézkedéseket, és nem saját hatalmának növelése érdekében, akkor az MSZP támogatni fogja azokat.

DK: A kormánynak vissza kell vonnia a nok-törvényt