A hősiesség, a köszönetadás és a szabadság lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára szervezett megemlékezés központi gondolata - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Vargha Tamás felidézte, a magyar nemzet számára a második világháború végével nem ért véget a küzdelem, "egyik megszállás követte a másikat". 1956 októbere hősiességet és önfeláldozást követelt. Azok a hétköznapi fiatalok, akik 1956-ban az utcára mentek, történelmet írtak, gondolkodás nélkül áldozták fel életüket a magyar szabadságért és függetlenségért - tette hozzá.
A Fidesz méltóságteljes ünneplésre kér mindenkit
A Fidesz azt kéri mindenkitől, hogy méltóságteljesen ünnepelje az 1956-os forradalom 60. évfordulóját.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a huszadik század legnagyszerűbb magyar teljesítményének méltó megünneplése nemzeti ügy. Magyarországon 2010 óta teljeskörűen érvényesülhetnek a szabadságjogok, ezért nem ismétlődhetnek meg a tíz éve a Gyurcsány-kormány hibájából történt elfogadhatatlan és tűrhetetlen erőszakos események - mondta.
Kifejtette: senkinek nem kell félnie a véleménynyilvánítás szabadságától, vagy a gyülekezési jog gyakorlásától, ugyanakkor "úgy gondoljuk, hogy ennek megfelelő viselkedést kell elvárni a magyar politikai közösség egészétől". Megdöbbentőnek nevezte, hogy az elmúlt napokban "egyes ellenzéki politikusok odáig mentek, hogy nem csupán megzavarni akarják a nemzeti ünnepet, hanem a fizikai erőszak lehetőségét sem zárják ki".
A kormánypárti politikus ezt a lehetőséget kategorikusan elutasította, elfogadhatatlannak, antidemokratikusnak és 1956 örökségével össze nem egyeztethetőnek nevezte. "A nemzeti ügyek elé senki nem állíthatja saját pártpolitikai ambícióit" - mondta, majd hozzátette, remélik, ha már tíz éve Gyurcsány Ferenc és a szocialista kormány "tönkretette" 1956 ötvenedik évfordulójának megemlékezését, akkor senki nem készül most hasonlóra.
Gulyás Gergely az akkor történtekről szólva közölte, 2006-ban azért nem lehetett méltó módon ünnepelni, mert a Gyurcsány-kormány "erőszakot, rendőrterrort, gumilövedéket, gumibotot, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket és viperát vetett be, nem válogatva néhány száz erőszakos és több tízezer békés tüntető között".
A Fidesz politikusa egészen megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy az MSZP, amelynek jogelődje "1956 vérbefojtásában fogant" a másik négy parlamenti frakció gesztusát nem értékelve elutasította annak a közös nyilatkozatnak az aláírását, amelyben közös emlékezésre kérik a világon élő összes magyart. A népszavazással kapcsolatban az elmúlt hetekben azzal lehetett találkozni, hogy mintha politikai igazság nem létezne, csak és kizárólag jogi igazságokkal szabad foglalkozni - mondta a fideszes képviselő, megjegyezve, "ha itt a jogi igazságot keressük, akkor elég egyértelmű: az MSZP a mai napig is az MSZMP jogutódja", és elődje volt az, amely 1956-ban elárulta, vérbe folytatta és megtorolta a forradalmat.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a Fidesz vasárnap a fővárosi Kossuth térre vár mindenkit, ahol - mint mondta - büszkén és méltóságteljesen szeretnének ünnepelni a magyar miniszterelnök és a lengyel elnök beszédeivel.
A kormánypárti politikus kérdésre válaszolva helyesnek és egy régi adósság törlesztésének nevezte a kabinet azon döntését, amely munkaszüneti nappá tette nagypénteket, erről szerinte nincs szükség egyeztetni a munkavállalók érdekképviselőivel.
1956-ban a magyarok "elemi erővel" álltak ki a nemzetért, a függetlenségért és a szabadságért - mondta az államtitkár, aki a központi programok közül kiemelte, hogy október 23-án, vasárnap, a magyar szabadság ünnepén mindenkit, minden magyart várnak délután 3 órára a Parlament előtti Kossuth Lajos térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke mond beszédet.
Vargha Tamás azt mondta, hogy a legfontosabb a résztvevők, a külföldi vendégek, az ünneplők biztonsága. Az ország terrorfenyegetettsége nem változott, így az augusztus 20-ai ünnepségekhez hasonló szintű biztosítással készülnek október 23-ára.
Szabó László, a HM programigazgatója közölte, hogy a programokat az 1956-os emlékbizottság koordinálja. A biztonságos lebonyolításáért szokás szerint az Operatív Törzs felel majd, amelyben mások mellett a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentők, a meteorológiai szolgálat és Budapesti a Közlekedési Központ (BKK) képviselői vesznek részt.
A központi rendezvények már október 22-én, szombaton megkezdődnek. Aznap délelőtt 10 órától este 6 óráig meg lehet tekinteni az Országházban a Szent Koronát. Délután az 1956-os Műegyetemi emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. Délután 3 órakor kezdődik a "Történelmet csinált a nép" című hagyományos emlékünnepség a Műegyetemen, ahol mások mellett Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa szólal fel.
A műegyetemi emlékünnepséget követően fáklyás menet indul a Műegyetemtől Bem József szobrához. 17.30 órakor fellobban a Forradalom Lángja a Nagy Imre téren, ahol beszédet mond Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Este 6 órakor a Bem-szobornál tartanak koszorúzást, ott Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke mond beszédet.
A központi programok vasárnap, október 23-án a Kossuth téren kezdődnek, ahol délelőtt 9 órakor katonai tiszteletadás mellett Áder János államfő jelenlétében felvonják Magyarország lobogóját. A Kossuth téren 3 órakor kezdődő A Szabad Magyarországért című díszünnepség után, este 7 órakor kezdődik a Papp László Budapest Sportarénában a Szabadságkoncert.
Szabó László szólt arról is, hogy november 4-én a 6-os villamos vonalán korhű villamosjárat közlekedik, továbbá a 6-os és a 49-es villamosok megállóiban rikkancsok osztogatnak majd '56-os hírválogatást.
A hétvégi rendezvények miatt a 2-es villamos rövidített útvonalon közlekedik majd. Szombat este 10 órakor lezárják a Vértanúk terét, vasárnap délben pedig a pesti alsó rakpartot is.
A forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett központi rendezvényekről részletes leírás található az oktober23.kormany.hu oldalon.
A kormányzati oldalon felidézték: az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
Schmidt Mária: Az MSZP nem képes szakítani múltjával
Az 1956-os emlékév kormánybiztosa szerint sajnálatos, hogy az MSZP "nem képes szakítani szégyenteljes múltjával".
Schmidt Mária keddi közleményében arra reagált, hogy az MSZP nem írta alá az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának közös ünneplésére felhívó nyilatkozatot, amelyet az Országgyűlés elnöke kezdeményezett. A parlamenti pártok közül a Fidesz és a Jobbik elnöke, valamint a KDNP és LMP frakcióvezetői látták el kézjegyükkel a felhívást.
Az MSZP ugyancsak hétfőn közölte, távol maradnak a közös nyilatkozat aláírásától. Az ellenzéki párt szerint ilyen kormánnyal, különösen 1956 évfordulóján, nem lehet együtt ünnepelni.
Schmidt Mária közleményében úgy fogalmazott: az MSZP úgy lett a rendszerváltoztatás utáni szabad és demokratikus Magyarország politikai szereplője, hogy "1989 óta sohasem kért bocsánatot közvetlen jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) bűneiért".
Hozzátette: nem elég, hogy ez a párt 1956 után ötven évvel, 2006-ban "nyílt és törvénytelen erőszakot követett el a békés, ünneplő közösséggel szemben azzal, hogy közéjük lövetett", jelenleg sem képes túllépni árnyékán. Úgy értékelt: azzal, hogy az Országgyűlés többi frakciójával ellentétben megtagadta egy közös nyilatkozat aláírását, újra bebizonyította: "az MSZP 2016-ban sem kér a szabadság és a függetlenség eszméjéből".
Ez a párt a közös ünneplés elutasításával ismét magára vette súlyos és terhes örökségét. Mert "ez a párt még mindig az a párt" - olvasható a közleményben.
