A rezsicsökkentést és a devizahitelesek megsegítését is kiemelte az elmúlt időszak társadalompolitikai fordulata kapcsán Czibere Károly szociális államtitkár, a Társadalmi riport 2016 című kötet bemutatásakor.
Megjelent a Tárki Társadalmi riport elnevezésű, 1990 óta kétévente kiadott sorozatának idei kötete. A bemutatón Czibere Károly, a kiadványt támogató szociális államtitkárság vezetője közölte, a kutatási eredmények megerősítik, hogy az elmúlt években társadalompolitikai fordulat történt, pozitív változások indultak meg Magyarországon. Ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal már korábban jelezte, nőtt a foglalkoztatottság, 2013-tól pedig csökkent a szegénység által veszélyeztetettek aránya. Csökkent továbbá azok száma is, akik anyagi okok miatt nem tudják kifűteni a lakásukat, vagy akiknél előfordult fizetési elmaradás. A pozitív változás szerinte két kormányzati intézkedésnek, a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek megsegítésének is köszönhető.
A Kolosi Tamás és Tóth István György által szerkesztett kötetből kiderül az is, Magyarországon a szegénység az európai uniós átlag alatt van: az Eurostat tavalyi adatai szerint a magyar népesség 14,6 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben, az uniós átlag 17,2 százalék. Ugyanakkor ettől eltérő képet mutat az úgynevezett anyagi deprivációban élők aránya, ebben csak Romániának és Bulgáriának vannak rosszabb mutatói. Ez utóbbi mutató mérési módszertana inkább a fogyasztásra összpontosít. Ugyanakkor a szerkesztők szerint alapprobléma, hogy a magyar társadalom „úgy ahogy van” tartozik Európa szegényebbik feléhez. Összegzésük szerint a társadalmi felemelkedéshez intézményi reformokra lenne szükség, továbbá arra, hogy a magyar gazdaságban olyan környezet domináljon, amelyet verseny, innováció és értékteremtés jellemez. Az egyik tanulmány szerint ugyanakkor a háztartások nettó megtakarításai a gazdasági válság óta eltelt időszakban növekedtek, és csökkent a törlesztési nehézségekkel küzdő háztartások aránya.
A Kolosi Tamás és Tóth István György által szerkesztett kötetből kiderül az is, Magyarországon a szegénység az európai uniós átlag alatt van: az Eurostat tavalyi adatai szerint a magyar népesség 14,6 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben, az uniós átlag 17,2 százalék. Ugyanakkor ettől eltérő képet mutat az úgynevezett anyagi deprivációban élők aránya, ebben csak Romániának és Bulgáriának vannak rosszabb mutatói. Ez utóbbi mutató mérési módszertana inkább a fogyasztásra összpontosít. Ugyanakkor a szerkesztők szerint alapprobléma, hogy a magyar társadalom „úgy ahogy van” tartozik Európa szegényebbik feléhez. Összegzésük szerint a társadalmi felemelkedéshez intézményi reformokra lenne szükség, továbbá arra, hogy a magyar gazdaságban olyan környezet domináljon, amelyet verseny, innováció és értékteremtés jellemez. Az egyik tanulmány szerint ugyanakkor a háztartások nettó megtakarításai a gazdasági válság óta eltelt időszakban növekedtek, és csökkent a törlesztési nehézségekkel küzdő háztartások aránya.
