Ülésezik az Országgyűlés

Államtitkár: a képviseleti jogot nem kell külön-külön igazolni az egyes bírósági eljárásokban

Völner Pál közlése szerint a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat a 2016 novemberében elfogadott és 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozásának kiteljesedését szolgálja.

Mint mondta: jelenleg az általános meghatalmazások nyilvántartása nem egységes és nem is közhiteles, csak a nyilvántartást vezető konkrét bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást ráadásul a gyakorlatban még mindig papíralapú.

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény ugyanakkor már az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásáról rendelkezik, amivel hatékonyabban biztosítható az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása a bírósági peres és nemperes eljárásokban - tette hozzá.

Az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat alkalmas eszköz arra, hogy a képviseleti jogot ne kelljen külön-külön igazolni az egyes bírósági eljárásokban, hanem elegendő legyen annak fennállását az egységes nyilvántartásban ellenőrizni. Az általános meghatalmazást így elegendő egyetlen bíróság előtt bejegyeztetni, és ez már akár az ország összes bírósága előtt kiválthatja az egyedi meghatalmazást. Közölte: mindez adminisztrációs tehertől mentesíti a bíróságokat és várhatóan a bírósági eljárások elhúzódásának mérséklésében is a szerepet játszhat, mert nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra kívánja feljogosítani képviselőjét.

Másrészt - folytatta -, adminisztrációs tehertől mentesülnek az eljárásban részt vevő felek is, mert szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban lévő különböző eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét. Közölte: a törvényjavaslat tehát az új polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza.

Fidesz: adminisztrációs terhek csökkennek

Vitányi István (Fidesz) szerint az adminisztrációs terheket csökkenti az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása az országos, közhiteles nyilvántartás révén a bírósági peres és nemperes eljárásokban. A kormánypárti politikus azt mondta, az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételét a kérelmező lakóhelye, jogi személy esetén a székhelye szerint illetékes fővárosi, meggyei törvényszék végzi el. Ezt követően a megbízott bármely bíróság előtt intézheti megbízottja ügyeit - tette hozzá, jelezve ugyanakkor, hogy ez meghatalmazás csak a polgári és a közigazgatási ügyekre vonatkozik. Nem terjed ki a meghatalmazás a büntetőeljárásokra vagy például a fizetési meghagyásos eljárásokra - részletezte.

Vitányi István közölte, az általános meghatalmazás korlátozható, és a visszaélések kiküszöbölése miatt a meghatalmazást csak a meghatalmazó terjesztheti elő.

Jelezte azt is, hogy közhiteles nyilvántartás működéséért az Országos Bírósági Hivatal elnöke tartozik felelősséggel.

Jobbik: előremutató a törvényjavaslat

Gyüre Csaba (Jobbik) közölte, pártja programjában rögzítette, hogy támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a bírósági eljárásokat gyorsítják. A mostani törvényjavaslat előremutató, kizárólag szakmai, ugyan az eljárások pici szegmensére vonatkozik, de támogatják - mondta.

Kiemelte, hogy az általános meghatalmazások most létrehozandó nyilvántartása országos, közhiteles, elektronikus lesz és az eljáró bíróságok közvetlenül elérhetik.

Az ellenzéki politikus beszélt a törvényjavaslat néhány eleméről, így arról, hogy az általános meghatalmazás maximum öt évre adható. Hozzátette: a nyilvántartásba vételről a bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül dönt, a döntés ellen fellebbezni lehet.

A KDNP támogatja a javaslatot

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, a bíróságokra évenként 200 ezer peres, közel egymillió nemperes ügy érkezik, és ezek lefolytatásához a jelenleg hatályos polgári perrendtartás nem nyújt megfelelő keretet, az ügyek húzódnak. Ezért vált szükségessé a polgári perrendtartás megújítása - hangsúlyozta.

Elmondta, országosan egységes bírósági nyilvántartás célja az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és annak terjedelmének igazolása. Ha az általános meghatalmazásból más nem tűnik ki, ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az bármely, a törvény hatálya alá tartozó eljárásban képviseletre jogosít - magyarázta.

Hozzátette: ha a bejegyzésre jogosult bíróság nem állapítható meg, például azért, mert a meghatalmazó külföldi székhelyű gazdasági társaság, akkor az eljárást kizárólag a Fővárosi Törvényszék folytathatja le. A nyilvántartásba vételi kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni, annak tartalmát rendelet határozza majd meg - jegyezte meg.

Közölte, a KDNP támogatja a törvényjavaslatot.

Az választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, kezeli a felmerült szabályozási hiányosságokat, valamint hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez, közvetve elősegíti Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés pénteki parlamenti vitájában. 

Meghatalmazások nyilvántartása 
    
A fideszes Turi-Kovács Béla azt szorgalmazta, hogy a fizetési meghagyásos ügyek a közjegyzőktől kerüljenek vissza a bíróságok hatáskörébe.

A jobbikos Staudt Gábor azt vetette fel, hogy jogalkotói fellépés lehet szükséges olyan esetekben, amikor az első tárgyalás előtt az ügyfél az utolsó pillanatban ad meghatalmazást az ügyvédnek, mert ilyenkor az iratot már nem lehet elektronikusan benyújtani, hanem csak papíralapon. Hozzátette: az Országos Bírósági Hivatal elnöke erre a felvetésére levélben válaszolva ugyan azt erősítette meg, hogy a bírák elfogadhatják a papíralapon benyújtott meghatalmazást, de szerinte a gyakorlat mást mutat.   

Völner Pál zárszavában megköszönte a frakciók támogatását az általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. A fizetési meghagyásokról elmondta: az ilyen ügyek mintegy 6 százaléka kerül csak bírói útra, így ez lényeges könnyítést jelent bíróságok életében. A másik témával kapcsolatban a bírói gyakorlat tisztázását javasolta.    

Választottbíráskodás

Államtitkár: a választottbíráskodásról szóló törvényjavaslat vonzóbbá teheti a hazai befektetési környezetet
    
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: a törvényjavaslat célja a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteinek új alapokra helyezése, az 1994-ben elfogadott választottbíráskodásról szóló törvény szabályozási hiányosságainak pótlása és az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításának átvétele.  Hozzátette: a kormány reményei szerint a választottbíráskodásra vonatkozó új szabályozás hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez és közvetve elősegíti a Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését.  Elmondta: a javaslat a legnagyobb ügyforgalmat bonyolító, a hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a kereskedelmi ügyeket.

Ezzel párhuzamosan megszűnik az Energetikai Állandó Választottbíróság és a Pénz- és tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Ismertetése szerint a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó állandó választottbíróság vezető testületének tagjait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Bankszövetség delegálja, míg az elnököt az MKIK küldi. Közölte: annak érdekében, hogy a választottbíróság törvényes működése kikényszeríthető legyen, a javaslat indokolás nélküli visszahívási jogot biztosít a vezető testület felállításáért felelős szervezetek részére. Az előterjesztés alapján az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni azok személyében, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökének személyében.

Völner Pál elmondta: a választottbírák kijelölési eljárása során kiemelten fontos szerepe van a választottbíró-ajánlási listának, amelyre legalább 10 év jogászszakmai gyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkező, 75. életévét még be nem töltött személy kerülhet fel.

Fidesz: a javaslat pótolja a jelenlegi hiányosságokat

Vitányi István (Fidesz) kiemelte: a javaslat pótolja a hatályos törvény hiányosságait, figyelembe veszi az ENSZ nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos szabályainak módosításait és új alapokra helyezi a választott bíráskodás szervezeti kereteit. Szerinte a választott bíráskodás így valódi alternatívát jelent majd a peres eljárások mellett és a külföldi befektetőkben is bizalmat ébreszthet. 

Felidézve a választott bíráskodás magyarországi történetét arra emlékeztetett, hogy a szocialista állami berendezkedés miatt nem tudott olyan teret nyerni ez a vitarendezési forma a kereskedelmi konfliktusokban mint a nyugati országokban, holott lett volna igény erre.  

A választott bíráskodást a polgári per elsődleges alternatívájának nevezte. Rámutatott: tavaly rekord mennyiségű működő tőke érkezett külföldről, ennek fenntartása érdekében az alternatív bíráskodás érdekében is lépni kell, amely gyorsabbá, rugalmassá teszi a döntéshozatalt, és szakértelemmel tölti fel azt. Az igény a nemzetközi ügyek esetében a legnagyobb arra - mutatott rá. 

A legfontosabb újításnak nevezte az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos szabályokat, mint mondta, a javaslat részletesen meghatározza, milyen jogcímen van lehetőség ilyen intézkedés elrendelésére. A gyorsaság érdekében is lép az előterjesztés - mondta -, de megteremti a lehetőséget az ítélet egy éven belüli felülbírálatának az eljárásban figyelembe nem vett tény alapján. 

A változtatás rendelkezik az ítélet érvénytelenítését követő eljárási rendről is - hangsúlyozta Vitányi István -, amelynek során a felek dönthetnek új összetételű tanács létrehozásáról is. Arra továbbra is mód lesz, hogy a pénz- és tőkepiaci, valamint energetikai ügyekben szakértelemmel rendelkezők hozzanak döntést, erre szolgál az erre alkalmas embereket felsoroló külön lista.

A választottbíráskodásról szóló jogszabály után az ügyvédi tevékenységet szabályozó új kódex általános vitájára tért át pénteken a parlament.

AZ MSZP részben tudja támogatni a javaslatot
    
Teleki László, az MSZP vezérszónoka a nyugodt és kiszámítható környezet megteremtését tartotta fontosnak és jelezte, hogy részben tudják támogatni a kormányzati elképzeléseket, ugyanakkor több szakmapolitikai szempont alapján tartózkodni fognak.
Egyetértett a választottbíráskodás beolvadásával, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb perértéknél lényegesen költségesebb az eljárás, mint a polgári per, ráadásul a végeleges ítélettel szemben nincs fellebbezési lehetőség. Megjegyezte: ennek ugyan előnye, hogy gyors lezárást tesz lehetővé, azonban a nyilvánvaló tévedések nem orvosolhatók, s ezt nem kezeli a módosítás.
    
KDNP: a javaslat pótolja a régi törvény hiányosságait

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a választottbíráskodás gyorsaságát és hatékonyságát méltatta, utalva arra is, hogy a bíróságok magas esetszáma miatt a jelenlegi rendszer alkalmatlan arra, hogy ezen ügyeket is kezelje. Megjegyezte: a vállalkozások és külföldi partnereik egyre nagyobb arányban kötik ki ezt a vitarendezési módot szerződéseikben.

A kormánypárti politikus elmondta, hogy az 1994 óta hatályos jogszabályt a gazdasági és társadalmi viszonyok változása és a jogfejlődés miatt kell felváltani, az új indítvány pedig pótolja a régi hiányosságait. Az új szabályozás figyelembe veszi az ENSZ  Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának modelltörvényét és új alapokra helyezi a szervezeti kereteket is - tette hozzá.
Vejkey Imre szerint indokolt rövid határidőt adni a tények és bizonyítékok előterjesztésére, s az is jó irány, hogy megteremtik a választottbírósági eljárásba beavatkozás lehetőségét.

Jobbik: alapjaiban jó a javaslat
        
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka alapvetően előremutatónak nevezte a javaslatot és helyeselte, hogy az a nemzetközi tendenciákba illeszkedik.
Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, mi az indoka, hogy az integráció nem érinti a sport és agrárügyekben érintett választottbíróságokat. Értékelése szerint noha a felek bármit szabályozhatnak szerződésben, nagyobb perértéknél indokolt lenne a maximalizálni a költségeket. Nem tartotta alátámasztottnak a legfeljebb hatvan fős létszámkeretet sem és arra is rákérdezett, miért 10 évvel magasabb mértékben, 75 évben határozták meg a felső korhatárt.
Azt is kérdezte, miért 24 év a minimális életkor és azt hogyan határozták meg.
Mint mondta, megvárják a válaszokat, mielőtt döntenek a támogatásról.
    
Kormány: más leterheltséggel dolgoznak az érintettek
    
Völner Pál zárszavában megköszönte a hozzászólásokat, az MSZP-s vezérszónoknak választ adva pedig azt közölte: a felülvizsgálat kiszélesítése a hatékonyságot kérdőjelezné meg.

A Jobbik kérdéseire pedig azt fejtette ki: a sport és az agrárágazat speciális szakértelmet igényel, a hatvan fős korlátot pedig emeltebb szakmai követelmények mentén határozták meg. A 24 éves alsó korhatár a korábbi jogszabályban is így szerepelt, a 75 éves felsőnél pedig azt vették figyelembe, hogy a területen kisebb a leterheltség.
    
Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.
    
Az ügyvédi tevékenységről
    
Kormány: cél a közbizalom erősödése 
    
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában egyre bonyolultabbnak nevezte az utóbbi évtized jogvitáit és úgy értékelt: azokhoz jogi szaktudással rendelkező szakemberek közreműködése szükséges.
Megjegyezte: közel két évtized telt el a hatályos törvény megalkotása óta, ezért időszerűnek tartották egy egységes szemléletű kódex létrehozását, amit szakmai szervezetek bevonásával, egy éves munkával tettek meg.
Az államtitkár célként jelölte meg, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön. Mint mondta, ennek jegyében készült egyebek mellett a polgári és a büntető törvénykönyv, a polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló szabályok és előkészítés alatt áll az új büntetőeljárási törvény.
Kifejtette, hogy a mostani javaslat érinti a jogtanácsosi rendszert és ügyvédi kamarai tagsághoz köti az érintettek egyes feladatait; a jogi előadókra pedig az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak.
Völner Pál elmondta azt is, hogy a klasszikus feladatok mellett kiegészítő tevékenységet is folytathatnak az érintettek a továbbiakban: ez lehet biztosítási tanácsadás, társasházi közös képviselői tevékenység és bizalmi vagyonkezelés.
Jelezte azt is, hogy a kötelező felelősségbiztosítás minimális mértékét 8 millió forintban határozzák meg, a sikerdíjat pedig általánosságban nem tiltják, ugyanakkor bíróság előtti érvényesíthetőségét szigorúbban szabályozzák. E szerint az összeg a megbízási díj kétharmadát nem haladhatja meg.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy új eljárási szabályok vonatkoznak majd a kirendelt védőre, akit elektronikus rendszerből véletlenszerűen választanak ki, ugyanakkor az ügyterheltséget és a földrajzi sajátosságokat is figyelembe veszik.

Szavai szerint a szakterület minden szereplőjére és szervezetére speciális szabályokat fogalmaztak meg, létrehozták a bejegyzett ügyvédi irodaközösség fogalmát és új szereplőként nevesítik az ügyvédi asszisztenst.

Völner Pál elmondta továbbá, hogy kibővül a kiszabható fegyelmi rendelkezések köre, ami differenciáltabb szankciókra ad lehetőséget, a fegyelmi bizottságok pedig nem helyi, hanem regionális és országos alapon szerveződnek a továbbiakban.

Az ügyvédi tevékenységet szabályozó kódex általános vitájával folytatta munkáját pénteken a parlament.

Fidesz: meghatározzák a klasszikus és kiegészítő ügyvédi tevékenységek körét

Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, hogy az indítvány meghatározza az úgynevezett klasszikus ügyvédi tevékenységek körét, de mellette rögzíti a kiegészítő tevékenységeket is. Az utóbbiak közé sorolta az adó- és munkaügyi tanácsadást, a bizalmi vagyonkezelési, valamint a társasházi közös képviselői tevékenységeket. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kiegészítő tevékenységet az ügyvédi munka keretében lehet ellátni - hangsúlyozta.

Az ügyvédi tevékenységnek minősülő feladatokat ellátó jogtanácsosokat egy már meglévő hivatásrendi kamarába integrálják - ismertette a változásokat. Nem minden jogtanácsosnak kötelező belépnie, de a jövőben csak a kamarai tagsággal rendelkezők láthatnak el jogi képviseletet és csak ők ellenjegyezhetnek okiratokat.

A jogszabály kimondja, hogy az ügyvédi hivatást - garanciális okokból - a közhatalmi szervektől függetlenül gyakorolják - emelte ki a vezérszónok.

Továbbra is fő szabály, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodhat meg a megbízási díjban, de a javaslat ezt a szabadságot a szükséges mértékig korlátozni kívánja - közölte. Az indítvány ugyanis szigorítja a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetőségének feltételeit, korlátozza a sikerdíj kikötését. A bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez köthető munkadíj, ha annak összege meghaladja a teljes munkadíj kétharmadát - tette hozzá magyarázatként.

Kiemelte a helyettes ügyvéd jogintézményének bevezetését, ami lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfeleket az ügyvéd akadályoztatása esetén is folyamatosan ellássák. A törvény a letét szabályozását is módosítja, kimondja, hogy annak ellenőrzése hatósági ügy - hangsúlyozta.

Az elmúlt 25 esztendő bebizonyította, hogy az ügyvédi kamarák pártatlanul, hiteles köztestületként, a szakmaiság talaján állva látják el feladatukat, a kamarai rendszert ezért meg kell őrizni - összegzett.

MSZP: szükség lenne a minimális rezsióradíj bevezetésére

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta, hogy tudomása szerint az Igazságügyi Minisztérium egy meglehetősen hosszú egyeztetést folytatott az ügyvédi kamarával, a törvény pedig a testület egyetértésével készült.

A képviselő az egyik legfontosabb újításnak nevezte, hogy a jogtanácsosokat az ügyvédi kamarába integrálják. Ez szerencsésebb, mintha egy új kamara alakult volna, de a változtatással az ügyvédtársadalom egy jelentős része nem ért egyet - közölte. A vezérszónok arra is kitért, hogy ha a sikerdíjhoz hozzányúlnak, akkor szerencsés lenne, ha a kamarát köteleznék a minimális rezsióradíj és az ügytípusonként meghatározott minimális óraszám bevezetésére.

A helyettes ügyvéd, valamint az ügyvédasszisztens intézményének bevezetését, illetve az irodaközösségek létrehozását a képviselő helyeselte. Egyetértett azzal is, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorlók számára kötelező továbbképzést írjanak elő. Egyúttal viszont reményét fejezte ki, hogy a kamara bölcs és mértéktartó lesz ezen a területen.

A KDNP a jogtanácsosokkal kapcsolatban javasol változtatást

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: a javaslat többszintű összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így megadja az egyes tiltott tevékenységek körét, illetve második szintként új, érdekkonfliktusra vonatkozó szabályokat vezet be, vagyis megadja, hogy milyen esetben nem vállalhat el konkrét ügyeket egy ügyvéd.

Közölte: fő szabályként marad fenn, hogy az ügyvéd és az ügyfél továbbra is szabadon állapodik meg a megbízás díjában. A javaslat ugyanakkor módosítja a letétre és a kirendelésre vonatkozó szabályokat, törvényi szinten szabályozza az ügyvédi társulást, valamint nevesíti az ügyvédasszisztens fogalmát - tette hozzá. Jelezte: a javaslat elfogadásával csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák felett.

Elmondta: a javaslat szerint a jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes, de jogi képviseletet és okirati ellenjegyzést csak kamarai tagsággal tudnak majd ellátni. Azt javasolta, hogy az ügyvédi kamara tagjaivá váló jogtanácsosok az ügyfélszám korlátozása nélkül járhassanak el a jogi képviseleti tevékenység keretei között.
    
A Jobbik az ügyvédi irodák átláthatósága mellett élvel
        
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka az ügyvédi irodák pénzügyi átláthatósága mellett érvelt. Szerinte az embereknek joga lenne tudni, hogy egy-egy országgyűlési képviselő vagy kormánytag irodája mennyivel kap több megrendelést egy adott párt kormányra kerülése után. 

A képviselő a javaslat pozitív elemei közé sorolta a jogtanácsosok tevékenységének integrálását, és előremutatónak ítélte, hogy egy év regisztrált jogtanácsosság után ügyvédként is tevékenykedhetnek.

Ugyanakkor úgy vélte: a javaslatban foglalt összeférhetetlenségi szabályok az önkormányzati képviselőknél túl szigorúak, a gazdasági társaságok esetében viszont túl megengedőek. Megjegyezte: nem tudni, hogy az előterjesztés ezen pontját "ki rendelte meg", a Mininiszterelnöki Kabinetiroda tagadta, hogy ez a passzus esetleg Rogán Antalnak és "baráti körének" lehet érdeke.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője felszólalásában szintén ezt a pontot kritizálta, szerinte érthetetlen az az ellentmondás, hogy a javaslat szerint az ügyvédek egy zrt. vagy nyrt. igazgatóságának vezetői is lehetnek, azonban egy betéti társaságnak nem.

Ellenzéki hozzászólások

Bárándy Gergely (MSZP) azt javasolta, próbálják ki a regionális verziót a kamarákkal összefüggésben. Ez a szint az objektivitást megfelelő szinten tudja biztosítani - jegyezte meg. 

Úgy látta: a köztestületi autonómiát nem érdemes tovább korlátozni. Az összeférhetetlenségről azt mondta, hogy nem érdemes úgy feltüntetni, mint a Fidesz régi törekvését, ez Kövér László házelnök törekvése volt alapvetően, és sok fideszes nem értett vele egyet.

Kitért arra is, újra kellene gondolni, főleg a mostani parlamenti leterheltség mellett, azt, hogy engedélyezzék újra bizonyos munkakörök ellátását. Ez alatt az ügyvédi mellett az orvosi, mérnöki munkaköröket is értette.

Gyüre Csaba (Jobbik) egyebek mellett arra világított rá, hogy Ausztriában törvény szabályozza az ügyvédi megbízási díjat.

Azzal kapcsolatban örömét fejezte ki, hogy bekerült a törvényjavaslatba - a Magyar Ügyvédi Kamara ajánlása alapján - új intézményként az ügyvédi asszisztens.

Üdvözölte a védőkirendeléssel kapcsolatban tervezett változásokat is, miután - mondta - korábban nagy probléma volt az, amikor a rendőrség úgy rendelt ki ügyvédet, hogy az a legkevésbé akadékoskodó, a leginkább simulékony legyen.

Összességében sok szempontból előremutatónak nevezte a javaslatot, amelyet, ha kikerülnek belőle bizonyos passzusok, támogathatónak tart.

Az elnöklő Lezsák Sándor ezután lezárta az általános vitát, Völner Pál államtitkár pedig a felmerült kérdésekre adott válaszok után zárszavában jelezte, a bizottsági szakban kész további egyeztetésre.
    
Egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról

Völner: az üzleti élet szereplőit szólítja meg a javaslat

Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a kormány kiemelten foglalkozik az ország jogi, gazdasági versenyképességével, és ennek érdekében sorra születnek a javaslatok. Ezek sorába illeszkedik a most tárgyalt is, amely az üzleti élet szereplőit kívánja megszólítani - mondta.

Az indítvány érinti a bizalmi vagyonkezelést - folytatta -, amellyel kapcsolatban a cél az, hogy egy modern jogintézmény álljon rendelkezésre, és hogy a magyar szabályozás a külföldi vagyonrendelőknek is vonzóvá váljon. A módosítások érdemben nem érintik a bizalmi vagyonkezelés konstrukcióját, inkább "finomításról" van szó a népszerűsítése érdekében, így egyebek mellett szigorodnak az összeférhetetlenségi feltételek, és erősödik a jogintézmény vagyonvédelmi funkciója - ismertette Völner Pál, további példaként említve az öröklésjog és a szerződés felmondási jogának kérdését. Arról is beszámolt, hogy mivel a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő hatósági feladatok ellátása során a jegybank nem a megszokott piacfelügyeleti tevékenységet látja el, egyértelművé teszik a nemzeti bank szerepét mind az engedélyezés és a bejelentés, mind a tevékenység ellenőrzése során.

A cég- és a társasági jog területén fontos rendelkezésként említette az államtitkár, hogy a kft.-k és a zrt.-k esetében a jövőben a tőkeemeléshez kapcsolódó pénzbeli befizetések igazolása a cégeljárásban nem csak egyféle módon lesz lehetséges.

Hosszan ismertette a külföldi cégek áttelepülésével kapcsolatos változtatási tervet. A mostani javaslat azt biztosítja, hogy gyorsan végbemehessen az egyesülési folyamat azokban az esetekben, amikor a külföldi tulajdonos szándéka a gazdasági érdekeltségének határokon átnyúló áthelyezésére irányul - részletezte, jelezve: az egyesülési iratok birtokában lehetőség lesz az egyesülés céljából magyar társaságot alapítani, amelyet az egyesülésig nem terhel adókötelezettség.

Végül a javaslat a bírósági végrehajtási törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat - közölte.

Fidesz-KDNP: a jogi szabályozó környezet módosításával is erősíthető az ország versenyképessége

A kormánypárti vezérszónokok, Vitányi István (Fidesz) és Vejkey Imre (KDNP), egyaránt azt emelték ki, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata az ország versenyképességének megerősítése, ami a jogi szabályozó környezet módosításával, a felesleges adminisztratív terhek leépítésével is elősegíthető. Ez a magyar gazdasági további fejlődésének állomása - fogalmazott Vitányi István.

A törvényjavaslat passzusai közül kiemelték: biztosított lesz, hogy az nyrt.-k tőkeemelése a leggyorsabban átvezethető legyen a cégnyilvántartásba. Emellett a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az EU-ban honos tőkeegyesítő társaság egyszerűsített, gyorsított eljárással az áttelepülés céljára alapított magyar társasággal való egyesülés útján Magyarországra tegye a székhelyét - hívták fel a figyelmet.

Mindketten hangsúlyozták, hogy az előterjesztés életszerűbbé teszi a kft.-k és a zrt.-k esetén a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges igazolások és mellékletek kérdését.

Végül Vitányi István és Vejkey Imre is beszéltek a bizalmi vagyonkezelésről, jelezve: a jogintézmény bevezetése óta három év telt el, most pedig rendezik a felmerült bizonytalanságokat.

Jobbik: a gyakorlatból derül ki, valóban egyszerűsít-e a javaslat
    
Gyüre Csaba (Jobbik) úgy látta, majd a gyakorlat mondja meg, hogy a törvényjavaslat gyorsító rendelkezései nem lesznek-e a jogbiztonság kárára.

Szólt arról, hogy a nap folyamán tárgyalt ügyvédi törvényben is szerepelt már: a jövőben bizalmi vagyonkezelők is lehetnek az ügyvédek. Hozzátette: ezzel a rendelkezéssel egyet is értenek, más kérdés, hogy szükséges-e. Kifejtette: az ügyvédi törvény 2018-ban lép hatályba, ez a törvényjavaslat pedig fél évvel korábban teremtené meg ezt a lehetőséget. 

Az ellenzéki politikus szerint három nap kevés lesz arra, hogy a bíróság "gyorsított eljárásban" vezesse át a cégnyilvántartáson a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelését. Lényeges változásként értékelte, hogy a közfoglalkoztatással foglalkozó cégek végrehajtási eljárásában az ingóságok és az ingatlanok értékesítése csak akkor lehetséges, ha a közfoglalkoztatási program lezárul. Mint mondta, több biztosíték kellene ezen szabály alkalmazásakor, például határidőt is lehetne szabni.

Gyüre Csaba szólt a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről is. Véleménye szerint az így bejegyzett társaság sajátos jogi helyzetbe kerül: pénzforgalmi számlája nem lehet, cégvezetőt nem választhat, kötelezettségeket nem vállalhat, kizárólag az egyesülés érdekében hozhat döntést és adófizetési kötelezettsége sincs.
    
A KDNP támogatja a javaslatot
    
Az ismételten felszólaló Vejkey Imre (KDNP) frakciója támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot elmondta, bővülnek a végrehajtójelöltek feladatai. A jelöltek a helyszíni eljárásban eljárhatnak, ha bírósági végrehajtói szakvizsgával rendelkeznek - ismertette.
    
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a nyílt részvénytársaságok tőkeemeléséről azt mondta, kis számú ilyen társaságról van szó és minden esetben cégbíró jár el, így a határidő tartható. A tőkeemeléseket a jegybank is felügyeli - tette hozzá.
    
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítása
    
IM: egyértelműbb, részletesebb szabályok az oktatásban
    
Völner Pál emlékeztetett arra, hogy Magyarország alaptörvény kimondja: az alapvető jogokat bármely megkülönböztetés nélkül mindenkinek biztosítani kell.

Az államtitkár szerint a törvényjavaslat tükrözi a kormány elkötelezettségét a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépés és az oktatás hozzáférhetőségének, minőségének biztosítása mellett.

Hozzátette: az előterjesztés a hatályos szövegnél egyértelműbben és részletesebben fogalmazva megerősíti azt, hogy az oktatás semmilyen formája nem vezethet tiltott megkülönböztetéshez a tanulók származása alapján.

A javaslat - folytatta - nem pusztán oktatási követelményként, hanem az egyenlő bánásmód alkotmányos alapértékének garanciájaként rögzíti: a nemzetiségi oktatásnak az állami oktatással megegyező színvonalúnak kell lennie, illetve meg kell felelnie az oktatásra előírt törvényi feltételeknek.

Völner Pál elmondta, sajátos rendelkezéseket írnak elő az egyidejűleg vallási és nemzetiségi oktatásra. Az ilyen oktatásnak mindkét érintett oktatási fajta szabályait be kell tartani - jelezte.

Úgy összegzett: a törvényjavaslat a jogi pontosságot, a jog- és a társadalmi intézmények megfelelő működését és a jogalkalmazást segítik. 

Fidesz: a javaslat megfelel a kívánalmaknak
    
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érdekében tett eddigi határozott lépések folytatásaként jellemezte a javaslatot, amely értékelése szerint minden uniós jogi kívánalomnak megfelel. Mint mondta, egyértelműsítik és kiegészítik a két fontos jogszabályt, s feloldják az Európai Bizottság által jelzett ellentétet.

A kormánypárti politikus a lényegi elemek közé sorolta, hogy a vallási meggyőződésen alapuló oktatás nem vezethet etnikai megkülönböztetéshez, s rögzítik a köznevelési joganyagban, hogy vallási és nemzetiségi alapon is részt vehetnek a tanulók az oktatásban. Hozzátette: deklarálják azt is, hogy a nemzetiségi oktatást az államival megegyező színvonalon kell biztosítani.
    
MSZP: lépni kell az oktatásban
        
Teleki László, az MSZP vezérszónoka azt mondta: nem hiányzott Magyarországnak a kötelezettségszegési eljárás és már sokszor elmondták, hogy az oktatással tenni kell valamit.

Értékelése szerint a javaslattal nem lesz megoldott a romák oktatási helyzete, s noha az egyházaknak lehet nagyobb szerepük abban, hogy az érintetteknek jobb esélyeik legyenek a továbbtanulásban, nem mindenki akar ebbe az irányba indulni. A másik oldalon viszont nem látszik kitörési pont - jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy a kormány sosem vizsgálta ki alaposan, miért ilyen alacsony a felsőoktatásban a romák aránya, s mi az oka a földrajzi eltéréseknek.

Azt is javasolta, hogy a pedagógusok képzésében nagyobb helyet kapjon az érzékenyítés. Teleki László azt is kérte: a kormány foglalkozzon a szülők foglalkoztatási helyzetével és a lakhatási körülményekkel.

 A KDNP támogatja a módosításokat
     
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: Magyarország az élet minden területén, így a köznevelésben is igyekszik előmozdítani az esélyegyenlőséget, ennek ellenére az Európai Bizottság az oktatásban megvalósuló etnikai alapú szegregációra hivatkozva indított eljárást vele szemben.

A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a javaslatot a történelmi egyházak képviselőivel is megvitatták és azok is támogatták az elképzeléseket.

Közölte: frakciója támogatja a módosításokat.

A Jobbik biztosan nem támogatja az indítványt

Gyüre Csaba (Jobbik) elöljáróban bejelentette, hogy frakciójuk biztosan nem támogatja a javaslatot. Ha az indítványt egy ellenzéki párt nyújtotta volna be, akkor a Fideszt azt kommunikálná, hogy a benyújtó párt beállt Soros György és Brüsszel mögé - jelentette ki a vezérszónok.

A javaslat oka az, hogy magukat jogvédőknek mondó szervezetek jelezték, hogy "itt bizony nagy megkülönböztetés és szegregáció van" - fogalmazott. A kormány pedig végül mindig meghátrál, ahogy azt mindig is tették, ezen a téren is a "Soros-féle jogvédő szervezeteknek adnak igazat" - jelentette ki.

A politikus kiemelte, hogy a szegregáció egyik példájaként a nyíregyházi Huszár-telepi iskolát nevezték meg. Az intézmény megszüntetése után roma családok tüntettek, akik kérték, hogy indítsák újra az iskolát - hangsúlyozta a vezérszónok.

Az integrált oktatás egyébként nem teremti meg az esélyegyenlőséget, ugyanis attól még nem tanulnak tovább a gyermekek. Ehelyett minden iskolában meg kell teremteni az azonos szintű oktatást, hogy a cigány származású diákok is esélyt kapjanak - jelentette ki. Egyre több roma származású pedagógusra lenne szükség, mert ők példát mutathatnának a gyerekeknek, hogy van kitörési lehetőség és el lehet végezni egy főiskolát vagy egyetemet - sorolta elképzeléseit.

LMP: a kormány mérje fel a szegregációt!

Ikotity István (LMP) rendben lévőnek nevezte a módosítást, amiről azt gondolta, hogy arra vélhetően a folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás miatt van szükség. A változtatások elfogadhatóak, habár kicsit "visszatáncolnak a korábbi módosításokhoz képest" - tette hozzá.

A kormány bizonytalan, ha egyenlő bánásmódról vagy szegregációról van szó - bírált a képviselő. Amíg "reszelgetik" a jogszabályokat, addig nem kezelik a valódi problémákat, nem néznek szembe a kiterjedt iskolai szegregációval, ahogy azzal sem, hogy a helyzet csak súlyosbodik - fogalmazott.

Honnan tudhatná a kormány, hogy mely iskolákat kellene segítenie, hol kellene beavatkoznia, mikor azt sem tudja, hogy mekkora és milyen kiterjedésű a szegregáció? - kérdezte. A szegregációt nem csak az oktatás okozhatja, hanem egyéb társadalmi hatások is, amelyekbe az iskola nem tud beleavatkozni - mondta. Emlékeztetett arra, hogy pártjuk 2015-ben szerette volna, ha felmérik a magyar iskolákban tapasztalható szegregációt, de ez nem valósult meg.

A szegregált osztályok diákjai sokkal rosszabb körülmények között tanulnak, nem képesek továbbtanulni, és emiatt rosszabb körülmények között élnek majd felnőttként - érvelt a politikus.
    
Szószóló: az egyenlő bánásmódot mindenhol érvényesíteni kell 

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy az egyenlő bánásmód követelményét a nemzetiségi oktatásban is hatékonyabban kell érvényesíteni. Reményét fejezte ki, hogy törvény nem arról szól, hogy a "jogvédők szemével" szegregáltnak látszó, nemzetiségi iskolák ne működhessenek a továbbiakban.

A nemzetiségi bizottság támogatja a törvényjavaslatban foglaltak elfogadását.

MSZP: a pedagógusok tartják fenn a rendszert

Teleki László (MSZP) azt mondta, meg kellett volna hallani az ellenzék hangját és nem megvárni a kötelezettségszegési eljárást. Kifogásolta, hogy nem látja: akár a nemzeti roma stratégiával, akár az európai keretstratégiával kapcsolatban megkérdeznék az ellenzéket. 

Szerinte a rendszer kizárólag a pedagógusoknak köszönhetően működik. 
    
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta. 

Az IM a kormányzat elkötelezettségéről biztosította a képviselőket 

Völner Pál államtitkár a vitára úgy reagált: a kormányzat elkötelezett a foglalkoztatásban. Úgy fogalmazott, a szegregáció problémáját számos eszköz együttes alkalmazásával lehet megoldani. 
    

A levezető elnök lezárta a pénteki ülésnapot és jelezte: legközelebb hétfő reggel kilenc órától ülésezik a Ház.

A hétfői ülésen esküt tesz a hivatalában újraválasztott Áder János köztársasági elnök.