Szokatlan konferenciának adott otthont pénteken a magyar nyelvű Biblia bölcsője,Vizsoly, ahol a nyelvművelő szimpózium igehirdetéssel kezdődött. A Széchenyi István emlékév alkalmából megrendezett ülés a nyelvművelés tudománya és az ökumenikus szellemiség jegyében zajlott.
Meglehetősen szokatlan módon, ám a hely szelleméhez illően igehirdetéssel kezdődött pénteken a Vizsolyi Református Egyházközség és a Széchenyi Társaság közös nyelvművelő konferenciája. A történelmi település református lelkésze, Kovács Zsolt Levente köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a nyelvművelés tudománya és az ökumenikus légkör teszi egyedülállóvá a tanácskozást, amelyet Széchényi István születésének 225. évfordulója alkalmából rendeztek meg.
Emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb magyarnak az anyanyelv ügye olyannyira fontos volt, hogy egy évi birtokjövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság (MTA) felállítására, nyelvünk művelésére. A Hernád -parti falu lelkipásztora egyúttal előadást tartott a Vizsolyi Bibliai nyelvmegújító szerepéről is, melyben hangsúlyozta, óriási jelentőséggel bírt, hogy - Károlyi Gáspárnak köszönhetően - egyszeriben anyanyelvünkön szólalhatott meg a Szentírás. "Vizsoly nemzetmegtartó erőként szolgál" - fogalmazott a református lelkész, aki a nyelvében élő nemzet gondolatisága kapcsán megidézte Széchenyi Istvánt, de kitért
Kazinczy Ferenc munkásságára is. Kovács Zsolt Levente arról is értekezett, hogy a Szentírás nyelvezete miképp egykor, napjainkban is ihleti, inspirálja és élteti a magyar nyelvet. Egyúttal figyelmeztetett "olyan trendek közepette, amikor nem divatos a kincseinket ápolni, különösen indokolt a Bibliát olvasni, s azzal töltekezni." A szimpózium előadói a reformációnak, a felvilágosodásnak, a polgári eszme kibontakozásának és a nemzeti gondolat formálta világkép megjelenésének időszakát elemezték, s ennek apropóján emlékeztek a polihisztor Széchenyi Istvánra.
Dr.Rubovszky András a Széchenyi Társaság főtitkára, valamint Dr.Csereháti László alelnök felhívták a figyelmet arra, hogy a legnagyobb magyar szellemi hagyatéka a közelmúltban hungarikummá vált, s egyúttal azt ajánlották, a politikus-tudós minél több művét lapozgassuk, mert gondolatai örökérvenyűek, választ adnak a jelen problémáira, s útbaigaziást a jövőre nézve. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dr. Csorba László tudományos előadását anekdotákkal fűszerezve arról szólt, miként értelmezte a nemzeti nyelv és a nemzeti identitás egységét Széchenyi.
"Vigyáznunk kell a nyelvtarisznyában lévő kincseinkre" - mutatott rá Nyíri Péter, a Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója, aki az Európában egyedülálló széphalmi intézményről, s ezzel párhuzamosan a magyar nyelv nagyhatású újítójáról, Kazinczy Ferencről értekezett. Meglehetősen érdekes adalékot hallhattunk a
nyelvújító életművéről Kiss Endre József előadásában is, aki a Sárospataki Református Kollégiumot képviselte, ahol egykoron Kazinczy töltötte diákéveit. A Hernád - völgyében zajló tudományos ülés a Hungarikum Főosztály védnökségét élvezte, melynek munkatársa, Antal Andrea főosztályvezető azt ecsetelte, milyen jelentősége van a hungarikumoknak hazánk kulturális építkezésében. Mint ismeretes, a Hungarikumok gyűjteménye jelenleg 55 kulturális értéket tartalmaz, melyet Borsod -Abaúj -Zemplén megye is gazdagít, immáron két tétellel, egyik páratlan szellemi örökségünk, a Vizsolyi Bibliai.
