Trócsányi László: A referendumi kérdés az alaptörvényre alapul

Az igazságügyi miniszter szerint a demokráciához tartozik a nép meghallgatása, és a migrációs kérdéskör annyira jelentős, hogy meg kell kérdezni az ország lakosságát róla. Trócsányi László felidézte: a kormány szerdán hozott egy határozatot arról, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazás kiírását kezdeményezi. 
Trócsányi László azokra az ellenzéki reagálásokra, melyek szerint alkotmányellenes a kérdés, azt mondta: a kérdés az alaptörvényen alapszik, és nincs olyan nemzetközi szerződés, amellyel ütközne. Az igazságügyi miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unióban vannak kizárólagos hatáskörök, mint például a vámunió vagy a kereskedelem és vannak osztott hatáskörök is. Trócsányi László kiemelte: az alaptörvény értelmében nem adták át az Európai Uniónak azt a hatáskört, hogy kötelezően lehessen betelepíteni embereket az országba. Kiemelte: ez egy olyan fontos kérdés, amely egy adott állam szuverenitásával függ össze.
A népszavazás menetéről az igazságügyi miniszter azt mondta: ez egy hosszú folyamat, hónapok fognak eltelni, míg sor kerülhet rá. Ha a népszavazás eredményes lesz, az Országgyűlésnek annak nyomán kötelezően jogszabályt kell alkotnia - fejtette ki Trócsányi László.
Az igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: az Európai Unió jelenleg a demokratikus deficittől "recseg-ropog". Az EU is mindig azt kívánja, hogy a nemzeti parlamenteket minél inkább vonják be - jegyezte meg. Trócsányi László bátor kezdeményezésnek nevezte a referendumot, de mint kiemelte: ha a demokratikus deficitet akarják csökkenteni, akkor az ilyen lépésekre szükség van.

Minden olyan döntésre, elképzelésre, koncepcióra vonatkoznia kell a tervezett népszavazásnak, amely "bármilyen módon valamilyen kvótát akarna ránk erőltetni" - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető kijelentette: Magyarország semmilyen olyan nemzetközi szerződést nem írt alá, amely alapján bárki megmondhatná, hogy kit kell kötelezően beengedni az országba. Szuverenitás kérdése, hogy "mi dönthetjük el, kit engedünk be Magyarország területére és kit nem" - fogalmazott.
Úgy vélte, fontos megkérdezni az emberek véleményét egy Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben, és ebben "az emberek akarata ellenére nem lehet dönteni". Olyan közös megoldás még nem született, amely segített volna a válság megoldásában, mert ha lenne ilyen, nem érkezne naponta több ezer ember az EU területére alapvetően ellenőrizetlen és szabályozatlan formában - mondta.
Szijjártó Péter megegyezte: remélhetőleg a magyar emberek mielőbb véleményt formálhatnak e fontos kérdésben.

 KDNP: Nem a kényszerű betelepítésekre
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint meg kell őrizni a magyarság kulturális egységét, ezért nem támogatják a kényszerű betelepítéseket.
A kisebbik kormánypárt közleményében támogatásáról biztosította a miniszterelnök által előző nap bejelentett népszavazást, amely a legnagyobb - közvetlenül a nép által nyújtott - felhatalmazást adhatja a kormánynak, hogy erős támogatottsággal érvényesíthesse a magyar érdekeket az EU-ban.
A KDNP meggyőződése szerint a magyaroknak kell eldönteniük, hogy az európaitól jelentősen különböző kultúrájú - és sokszor integrálódni képtelen - emberek sokaságával képzelik-e el az országhatárokon belüli együttélést vagy elutasítják, hogy mindezt kívülről erőltetve tegyék kötelezővé.

A Jobbik a nemre buzdítja szimpatizánsait

A Jobbik támogatja a bevándorlási kvótáról szóló népszavazást, érdekelt abban, hogy érvényes és eredményes legyen a referendum és a nem szavazatra buzdítja szimpatizánsait - közölte Vona Gábor pártelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus jelezte, hogy a pénteki ötpárti egyeztetésen szeretnék tisztázni, hogy a kormány kérdése magában foglalja-e a kvóta valamennyi formáját, így például a relokációt, visszatoloncolást is. Hozzátette: tisztázni kell azt is, hogy szükséges-e az alaptörvény módosítása, a referendum lehetőségét ugyanis többen vitatják.
Vona Gábor egyúttal arra kérte a baloldali pártokat, hogy tegyék félre pártpolitikai érdekeiket és a "szánalmas gyermeteg hisztériát" és legyenek képesek "egyszer az életben nemzetben gondolkodni". Kifejtette: a pártpolitikát és a nemzeti ügyet nem szabad összekeverni, most utóbbiról van szó.
"Ha az a kérdés, hogy bírom-e Orbán Viktort, akkor nem bírom Orbán Viktort. Ha az a kérdés, hogy köpni tudnék-e attól, ami a Nemzeti Választási Iroda előtt történt, akkor igen, köpni tudnék" - fogalmazott, kifejtve: jobb egészségügyet, színvonalasabb oktatást, magasabb béreket és egy boldogabb, szabadabb országot szeretne, amihez "a Fidesz testén keresztül vezet az út" és ez belpolitikai csatákkal fog járni.
Vona Gábor megismételte, hogy 2018-ban a Fidesz leváltására készülnek, de szerinte ellenzékből is képesnek kell lenni kormányozni. Szerinte a népszavazás bejelentésével lényegébe ez történt, mivel pártja már 2015 őszén megfogalmazta a referendum szükségességét.
A kvótákról szólva kijelentette: Magyarországnak meg kell üzennie Brüsszelnek, Berlinnek és mindenkinek, aki kötelező betelepítési kvótát szeretne rákényszeríteni, hogy "nem kérünk belőle". A kvótára a multikulturalizmus előszobájaként hivatkozott, ami szerinte egyebek mellett társadalmi feszültségekkel, kulturális összeütközésekkel, úgynevezett no-go zónákkal és terrorizmussal járna. Ezért kell "csírájában elfojtani multikulturalizmus bevezetésének kényszerét Magyarországon" - hangoztatta a Jobbik elnöke.
Vona Gábort megkérdezték arról, mit lehet elérni egy magyar népszavazással. Azt felelte: jogi értelemben keveset, ugyanakkor dominóhatást válthat ki, más országokban is népszavazást generálhat, az EU pedig nehéz helyzetbe kerülne, ha látná, hogy a tagállamok nem kérnek a kvótából.