Az Országgyűlés a költségvetés elfogadásával döntött arról is, hogy a jövőre az ideinél százmillió forinttal több állami támogatáshoz jut több fogyatékosságügyi érdekvédelmi és civil szervezet. A nyolc évvel ezelőtti viszonyokhoz képest ezzel a duplájára emelkedik a támogatás. Körképünkben néhány civil szervezet vezetője nyilatkozik arról, mit jelent számukra a megnövekedett állami forrás, illetve mire fordítják a többletet.
Teljes élet. Folyik a munka a Szimbiózis Alapítvány műhelyében (Fotó: Bodnár Patrícia)
Néhány év alatt is jelentősen és érdemben nőttek a támogatások, ami szerveztünk esetében jövőre mintegy tizenhatmillió forint lesz – közölte érdeklődésünkre Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke annak kapcsán, hogy a közelmúltban Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott bejelentette: 2010-hez képest duplájára emelkedik a fogyatékos embereket segítő szervezetek költségvetési támogatása. Radó Iván elmondta, szervezetüknek a támogatás annyit jelent, hogy a mentálisan sérült emberek érdekvédelmét az állam segíti, olyannyira, hogy hazai és nemzetközi szinten is hatékonyan tudnak dolgozni. A pszichoszociális fogyatékosság fogalma a törvényben is megtalálható, amelynek kodifikációjába szintén bevonták a szervezetet, erre korábban nem volt példa – emelte ki a szakember. Hozzátette: a rendszerváltozás óta érdemben kizárólag a Fidesz–KDNP tett értünk.
Radó Iván rámutatott, esetükben minden támogatás és annak emelkedése azt is jelenti, hogy együtt tudnak működni a kormányzattal olyan nagy volumenű programokban, mint például a kiváltási folyamat. A megemelkedett támogatás nem csupán nagy segítség, de konkrétan életeket, sorsokat ment – magyarázta. Megjegyezte, lényeges változásnak tekinthető a szervezet életében, hogy pszichológust is tudnak foglalkoztatni, illetve valamivel több pénzt fordíthatnak a személyi és a dologi finanszírozásra. A fogyatékosság ügyét a kormány valóban kiemelten kezeli – összegzett Radó Iván.
A folyamatosan növekedő támogatással a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és huszonkét tagegyesülete működéséhez jelentősen hozzájárul a kormány – állapította meg Nagy Sándor, a szervezet elnöke. Hozzáfűzte: a folyamatos munkavégzés érdekében fenn kell tartaniuk a munkahelyül szolgáló székházukat, biztosítaniuk kell a megfelelő munkaeszközöket, amelyek tetemes kiadással járnak. Emellett a szövetség több szolgáltató szervet működtet, fejleszt, valamint számos szolgáltatást nyújt a látássérülteknek és családjuk számára. Az adaptáló csoportjukban készülnek a tanulók tankönyvei digitális, felolvasott és Braille-írással, és a zenét tanulók részére a Braille-kották.
Fejlesztik hangos- és Braille-könyvtárukat, továbbá folyamatos feladat az idén negyvenéves vakvezetőkutya-kiképző központ infrastruktúrájának, személyi állományának fejlesztése. Jelenleg is folyik a Távszem projekt, amelynek segítségével – egy operátori központból – távoli segítséget nyújt majd a szövetség a látássérült emberek számára okostelefonos alkalmazás segítségével. Új szolgáltatásuk az Okos Klub, ahol az okostelefonok használatára tanítják a rászorulókat, az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése elengedhetetlenül szükséges volt. Tanulmányi támogatással, segédeszköz-vásárlási támogatással ugyancsak segítik a látássérült embereket.
A Siketvakok Országos Egyesületének ügyvezetője, Kedves Éda tájékoztatása szerint a szervezetük által működtetett szolgáltatások pályázati úton, az Emmi támogatásával valósulnak meg, ilyen például a jelnyelvi tolmácsszolgálat vagy a látássérültek elemi rehabilitációja. Ezek keretében eszközbeszerzésre is lehetőségük volt. Céljuk minél több érintett felkutatása, támogatása vagy szolgáltatásba vonásának elősegítése. A megnövekedett forrásaikat mindenképpen erre a célra, valamint nemzetközi részvételük erősítésére, jó gyakorlatok elsajátítására szeretnék fordítani.
Az Afáziaegyesület 2015-től kap költségvetési támogatást, akkor fogadták el, hogy a beszédhibások is fogyatékosnak számítanak – tudtuk meg Dallos Zsuzsannától, az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesülete titkárától. Az Afáziaegyesület 2015-ben ötmillió forint költségvetési támogatást kapott, ez tavaly már 7,4 millió volt. Az összeget és az egyszázalékos személyijövedelemadó-felajánlásokat is az afáziás betegek logopédiai órájára, zeneterápiára, pszichológiaórákra költötték. Még nem tudják, jövőre mekkora lesz a támogatásuk pontos összege, de a folyamatosan érkező afáziás betegek gyógyulása érdekében minden forrásra szükségük van.
Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége főtitkára lapunk érdeklődésére azt írta: a szövetség állami támogatásának összege 2010-hez képest 2019-ben ötvenhét százalékkal nő, az idei évhez képest a többlet csak 10,1 százalékos, mely „közel sem nevezhető jelentősnek”. A támogatási összeg emelését a fokozatosan növekvő működési kiadásaik fedezésére fordítják majd, ezzel arányosan emelik a tagegyesületeiknek továbbadott támogatás összegét. Szakály József hangsúlyozta, szövetségüknek jelenleg kilencvenöt tagegyesülete, a tagegyesületeiknek pedig közel száztizenötezer tagdíjfizetője van.
