Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok területén

Széchenyi Istvánra emlékezne a Fidesz
Határozati javaslattal emlékezne meg gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról a fideszes Lázár János és L. Simon László.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter és államtitkára - képviselői indítványként - szerdán nyújtotta be a parlamentnek azt a javaslatot, amely szerint az Országgyűlés kinyilatkoztatná, hogy érvényesnek tartja, egyetért és szellemi értelemben követendőnek tartja a Széchenyi emlékének törvénybeiktatásáról szóló 1925-ös jogszabályt.
A Ház az indítvány szerint kimondhatná, hogy üdvözli a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum állandó kiállításának újrarendezését és a nagycenki Széchenyi-kápolna felújítását, továbbá felkérné a kormányt egy tudományos szimpózium megrendezésére. Az Országgyűlés emellett arra kérné a Magyar Postát, hogy emlékbélyeg kiadásával tisztelegjen Széchenyi István emléke előtt.
A kormánypárti javaslat azt is szorgalmazza, hogy minden anyaországi és Kárpát-medencei magyar közösség megemlékezzen a legnagyobb magyarról.

Völner Pál szerint a többlet helyismeret vagy akár a helyszíni tárgyalás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Azon véleményekre, miszerint a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, az államtitkár jelezte: az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer.

Fidesz: A cél, hogy egyszerűsödjön a bírósághoz való hozzáférés
A fideszes Vas Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kiemelt célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsödése, így a javaslat célja is az, hogy az elsőfokú központok közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz.
Ismertetése szerint a törvénykezési helyet mint új szervezeti egységet igazságügyi alkalmazott, csoportvezető irányítja. Közölte, az ügyek elosztását meghatározhatják területi alapon, rögzíthetik, hogy mely ügyeket tárgyal a járásbíróság a székhelyén és melyeket a törvénykezési helyen. 
Hozzátette: a bírák helyzete is speciális lesz, tevékenységüket a járásbíróság székhelyen és a törvénykezési helyen is végzik.
        
Az MSZP feltételekhez köti a javaslat tárgyalását
A szocialista Bárándy Gergely szóvá tette, nem volt ötpárti egyeztetés a kétharmados támogatást igénylő javaslatról, amelyről azt sem lehet tudni, miért nem került eddig a parlament elé.
Kijelentette: előfeltételekhez kötik minden, a kormány által benyújtott, az igazságszolgáltatást érintő javaslat tárgyalását. Az egyik feltételként azt jelölte meg, változtassák meg azt, hogy az OBH elnöke objektív kritériumok és indoklás nélkül pályázatokat érvénytelenné nyilváníthat. A szocialista politikus azt mondta, a gyakorlat bebizonyította, hogy az OBH elnöke él, visszaél ezzel a lehetőséggel.
Bárándy Gergely szerint nehéz komolyan venni a bírósági szervezetrendszerre vonatkozó sarkalatos törvényeket, amíg törvényhozási aktusokkal írnak felül jogerős bírósági ítéleteket, például a jegybank alapítványainak ügyében.
    
KDNP: Régi probléma megoldásáról van szó
A kereszténydemokrata Rubovszky György szerint az MSZP struccpolitikát folytat, és az elhangzottakból arra következtet, hogy a szocialistáknak a javaslattal kapcsolatban kifogása nincs.
Szerinte régi problémáról van szó, tízezrek gondja oldódhat meg, ezért nem szerencsés, hogy a törvényjavaslat támogatását egyéb feltételekhez kötik.
A KDNP-s politikus azt mondta, a javaslatot lex Ráckevének is lehetne hívni, ugyanis annak elfogadásával a ráckevei járáshoz tartozó, de a járási székhelynél nagyobb lélekszámú Kiskunlacházán is létre jöhetne törvénykezési hely.     

A Jobbik nem tudja támogatni a javaslatot
A jobbikos Gyüre Csaba is értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy ha tízezrek problémáját oldja meg a javaslat, akkor miért nem tárgyalta évekig a Ház. Kifogásolta, hogy nem volt ötpárti egyeztetés a módosításról, amelyet pártja nem tud így támogatni.
Az ellenzéki képviselő közlése szerint nem látták a bíróságok szakmai javaslatát erről az előterjesztésről. Bár azt el tudja fogadni - folytatta - , hogy természetes igény az állampolgárok részéről, hogy közelebb legyen hozzájuk a bíróság, de 20 éves ügyvédi tevékenysége alatt nem tapasztalt ilyet.
Úgy értékelte, hogy a törvénykezési helyek létrehozásával lelassulnak az ügyek, nő a bíró terheltsége. Biztosítani kell a megfelelő tárgyalótermet, a bírónak és a bírósági alkalmazottaknak szobát - sorolta azt, mivel járhat egy törvénykezési hely létrehozása, majd azt firtatta, ki fogja ennek költségeit biztosítani. 

 LMP: Megszűnnek-e a járásbíróságok? 
Az LMP nem nyújt támogatást a bíróságokat érintő kétharmados törvények megváltoztatásához mindaddig, amíg a Fidesz-KDNP törvénymódosítással nyúl bele jogerős bírósági ítéletek végrehajtásába - közölte az előző nap történéseire utalva felszólalásában az LMP társelnök-frakcióvezetője. Schiffer András szerint a kormányoldal eljárása a társadalom és az üzleti élet bizalmát is megrendíti az igazságszolgáltatásban.
Azzal sem ért egyet, hogy az igazságügyi tárca a javaslat benyújtása után kezdeményezett ötpárti egyeztetést.
Az előterjesztésről szólva azon félelmének adott hangot, hogy az a járásbíróságok megszüntetését vonja maga után, és hiányolta az Országos Bírósági Hivatal hatástanulmányát is. Legalább az igazságügyi tárca tartsa be a jogalkotási törvényt - mondta.
Szerinte nem tudható, a változtatások mit jelentenek a gyakorlatban, a többi közt az ügyben, hogy jogsegélyszolgálat működik-e a törvénykezési helyeken, illetve kitől bérlik az ehhez szükséges épületeket. 

A jobbikos Staudt Gábor a törvénykezési hely elnevezést hibásnak, félreérthetőnek tartotta. Kifogásolta azt is, hogy a törvénykezési helyeket igazságügyi alkalmazottak és nem bírók vezetik majd. 
Frakciótársa, Gyüre Csaba szerint ha járásbíróságok szűnnek meg, az éppen hogy távolítja az emberektől az igazságszolgáltatást. 
Völner Pál elnézést kért az ötpárti egyeztetés utólagos összehívásáért, és kijelentette: valamennyi felmerülő kérdés, álláspont rögzítésére nyitottak, függetlenül attól, hogy meg tudják-e oldani a problémát vagy sem.  
A járásbíróságok megszüntetéséről szóló felvetésekre válaszul hangsúlyozta: a javaslat nem érinti a bíróságok illetékességét. Közölte azt is: statisztikai adatok alapján jelölik majd ki, hol alakítsanak ki törvénykezési helyeket. 
Az államtitkár Schiffer Andrással ellentétben "nem látta olyan tragikusnak", hogy a piaci szereplőket tömegesen érintené hátrányosan a posta- vagy a jegybanki törvény módosítása.  
Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.
    
Magyar-szlovén minősített adatcsere
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, hogy a bűnügyi együttműködés során a Magyarországnak és Szlovéniának szüksége lehet minősített adatok cseréjére, s azokat azonos szintű védelemmel kell ellátni. Beszámolt arról, hogy az egyezményt idén január 22-én írta alá a két kormány. A dokumentum szabályozza az együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, rendelkezik a nemzetközi minősítési szintek egységesítéséről és a megsértés esetén alkalmazandó eljárásokról - ismertette az államtitkár, aki szerint az egyezmény hozzájárul a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc sikeréhez.
Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka a szlovén-magyar diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat áttekintve úgy értékelt: a két ország viszonya a jó szomszédság jegyében fejlődött. Üdvözölte, hogy az átadott minősített adatok azonos védelemben részesülnek, s az egyezmény részletesen szabályozza az adatok, szerződések körét, pontosabban meghatározza az átadó és átvevő felet. Értékelése szerint a jogszabály a zökkenőmentes és kiegyensúlyozott együttműködést szolgálja és megfelel a jelen kor kihívásainak.
Horváth Imre, az MSZP vezérszónoka azt idézte fel, hogy Magyarország és Szlovénia 1998-ban kötött hasonló megállapodást a katonai információk és eszközök védelméről, azonban a parlament azóta elfogadta a minősített adatok védelméről szóló törvényt, amely új hazai struktúrát hozott. Megjegyezte, hogy több más országgal is kötött a kormány hasonló egyezményeket, a jelenlegi javaslatot pedig támogatja pártja.
Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka Magyarország biztonságát és védelmét nevezte a legfőbb szempontnak és a bevándorlási krízis miatt különösen fontosnak nevezte, hogy a minősített adatokat meg tudják osztani az országok. Kiemelte, hogy mindkét érintett országot keresztezi a migráció útvonala, ezért segíteni kell a hatóságok együttműködését. Kitért arra is, hogy a szomszédos országok közül az egyik legjobb a szlovén együttműködés.
Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát, Kontrát Károly pedig támogatást kért a szavazáson, jelezve: a jogszabály megfelel Magyarország érdekeinek.

Magyar-mongol útlevélegyezmény
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: a Magyarország és Mongólia között a diplomata és szolgálati/hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről szóló megállapodási javaslat alapján az ilyen útlevéllel rendelkezőknek az eddigi 30 napos vízummentes tartózkodás lehetősége 90 napra nő.
A Fidesz nevében Bartos Mónika a Magyarország és Mongólia közötti folyamatos kapcsolatépítés újabb állomásának nevezte a megállapodást. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt egy évben fontos magyar-mongol találkozók voltak, legutóbb, egy hónapja, Orbán Viktor miniszterelnök tett hivatalos látogatást az ázsiai országban.
Velez Árpád szocialista vezérszónok arra hívta fel a figyelmet, hogy Mongólia az elmúlt években 10 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni, és reményét fejezte ki, Mongólia a magyar technológiaexport egyik legfontosabb célországa lesz.
Hozzá hasonlóan a jobbikos Bana Tibor is támogatásáról biztosította az előterjesztést, és azt kérte a kormánytól, folytassa az együttműködést Mongóliával.

Szeptember 1. a magyar felsőoktatás napja lehet 2017-től
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar felsőoktatás napjává, a pécsi egyetem alapításának emléknapjává nyilvánítaná jövő évtől szeptember 1-jét.
Palkovics László oktatási államtitkár a határozati javaslatot ismertető expozéjában elmondta: a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amely alkalomból Pécs jelentős jubileumi ünnepségsorozatot tervez.
A magyar felsőoktatás napjának alapvető célja egyebek mellett a magyar felsőoktatás történelmi korokon átívelő nemzetközi úttörőszerepének és a magyar tudásalapú társadalom kialakulásának, tradicionális jellegének hangsúlyozása, valamint az egyetemi identitástudat erősítése - fejtette ki.
Közölte: a magyar felsőoktatás napját első alkalommal 2017. szeptember 1-2-án ünnepelnék meg, amelynek megnyitására mások mellett Orbán Viktor miniszterelnököt és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt tervezik meghívni. A rendezvénysorozaton a tervek szerint díszpolgárrá avatják Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét.
Palkovics László azt is elmondta, hogy 2016 őszén, 2017 tavaszán több Nobel-díjast is meghívnak a pécsi egyetemre, ahol előadásokat tartanak majd.
A frakciók támogatják az előterjesztést
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka jelezte: támogatják a kezdeményezést.
Kiss László, az MSZP vezérszónoka szerint ismét szimbolikus jogszabályalkotás tanúi, amikor ráböknek egy napra és megnézik, mi volt akkor. Felvetette, hogy október 6-án az Óbudai Egyetem alapításának a napja. Hozzátette: a gomb megvan, és most ehhez igazítják a kabátot. Ugyanakkor felvetette akár már idén ünnepelhetnék ezt a napot. Egyetértett azzal, milyen célt kellene szolgálnia egy ilyen kezdeményezésnek, de azt nem látja, hogy az előterjesztés, hogyan szolgálja ezt. A javaslat ártani nem árt, a fentiekkel együtt azt a szocialisták akár tudják támogatni.  Felvetette, hogy törekedni kellene a többi parlamenti párttal közös előterjesztésekre, nemzeti minimumok azonosítására lenne szükség a jövőben.
Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka közölte: támogatják az előterjesztést.
Szabó Szabolcs, független képviselő azt mondta, a hazai felsőoktatás Magyarország egyik legnagyobb értéke. Az elmúlt években azt hiányolták az egyetemi oktatók, hogy igazából soha nem köszönik meg a munkájukat, hivatástudatukat. Mint mondta,  azonosulni tud azzal, hogy a magyar felsőoktatásnak legyen napja. Fontosnak tartaná, hogy egy ilyen előterjesztés "tűpontos" legyen, ugyanakkor már az első mondat nem felel meg ennek a szempontnak, ugyanis a PTE a 1912-ben alapított Erzsébet egyetem jogutódja - jegyezte meg. Javasolta, hogy a források tekintetében nyissanak a többi felsőoktatási intézmény felé.
Az LMP-s Ikotity István felszólalásában szintén támogatásáról biztosította a javaslatot. A szimbolikus gesztusok fontosak a felsőoktatásban, de ezek mellett fontosak lennének egyéb intézkedések is - mondta, és szorgalmazta az állami támogatások visszapótlását. Kitért arra, hogy 2010 előtt 180-190 milliárdos támogatás volt, ami most 150 milliárd körül van.
Palkovics László zárszavában megköszönte a konstruktív hozzászólásokat. A felsőoktatásért érzett felelősség közös - mondta, és nyitott volt a jövőre nézve a szélesebb körű egyeztetésre. 2008-ban 96 ezren jelentkeztek, 2014-15-ben 105 ezren, s az első jelentkezési adatok szerint idén ez a szám 110 ezer felett lesz. 

Ebtenyésztés

Nagy István államtitkár expozéjában kiemelte: a javaslat a védendő 9 magyar ebfajta kivételével az összes többi eb tenyésztésével összefüggő állami szabályozás megszűnik, s bevezetik a magyar ebfajta fogalmát. Sem Európában, sem a világon az ebtenyésztésnek a hazaihoz hasonló szabályozása nem ismert, ez a tevékenység mindenhol a civil világ részeként működik. Hozzátette: ma Magyarországon a tényleges állattenyésztési ágazatokban 99 a tenyésztő szervek száma, és összesen 217 fajta tenyésztését, törzskönyvezését végzik. Ezzel szemben a gazdasági haszonágazatnak nem tekinthető ebtenyésztésben 55 elismert ebtenyésztő szervezete van, amelyek 155 fajta fenntartását végzik. Ez gazdasági és szakmai érdek nélkül indokolatlan terhelést jelent az államigazgatásnak - mondta.    

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: olyan javaslat van a Ház előtt, ami esélyt ad a korábbi áldatlan állapotok megszüntetésére, a törzskönyvezett kutya fogalmának újra értéke lehet Magyarországon. Az ebtenyésztési ágazat megkapja az önrendelkezés lehetőségét -  emelte ki és szükségszerűnek nevezte a bürokrácia-csökkentését. Az állami szabályozás csak ott marad meg, ahol feltétlenül indokolt - jelezte. A Fidesz támogatja a javaslatot.

Kiss László, az MSZP vezérszónoka azt mondta, olyan mennyiségű panasz halmozódik fel sokszor az ebtenyésztéssel összefüggésben, amit az intézményrendszer nem tud kezelni. Erre az a válasz, hogy leépítik a probléma forrásait, illetve a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületét monopol helyzetbe hozzák. 
Megjegyezte: azon ebekre, amelyek nem magyar fajták, a törvényi rendelkezések nem vonatkoznak majd. Leszögezte: érdemi kontroll nélkül működhetnek majd egyesületek és tenyésztők, akik az ebek jelentős részét tenyésztik. Az MSZP nemet mond a javaslatra.