Több pénzt kapnak a rendvédelmi dolgozók

Módosították a szabálysértési törvényt Ház 138 igen, 15 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítását, amely meghatározza a 2016. január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait. A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már jövőre. A béremelési folyamat több lépcsős: az első ütem idén július 1-jével valósult meg, amelynek során 30, 25, illetve 15 százalékkal emelkedtek az illetmények; 2019. január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.

 A törvénymódosítás emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén, valamint a fizetési fokozat megállapításával kapcsolatos szabályokat magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezés esetén.

Új elem, hogy a törvényben 260 órában határozták meg a készenlét havi maximális időtartamát.

A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben. Újdonság az is, hogy a büntetőjoghoz hasonlóan a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. A felfüggesztés tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet.

 Új szabályok a kéményseprő-ipari szolgáltatásban

A kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról döntött az Országgyűlés. Az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat. A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A módosítások 2016. július 1-jétől hatályosak.

 A többi között az erkölcsi bizonyítvány kiállítása, és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárása is ingyenessé válik az illetéktörvény módosítása által. Ugyancsak illetékmentesen állítják ki a jövőben a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás. A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is. Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki.

Magyarországnak december 18-ig kell átültetnie a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos uniós irányelvet, ezt a célt szolgálja az azonos című magyar törvény módosítása is, amelyet kedden 164 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

 Hat jogszabályt módosítana az energetikai törvénycsomag

Eszerint változik a bányászati, a távhő-szolgáltatási, az energiahatékonysági, továbbá az atomenergia-, a villamosenergia- és a földgáztörvény is. Új sugárvédelmi rendelkezésekről is döntöttek a képviselők, ezek egyebek mellett a hiányzó, talált, vagy lefoglalt radioaktív elemekre vonatkoznak, kapcsolódva a paksi erőműkapacitás bővítéséhez.

Egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a kötelező átvételhez kapcsolódó elszámolási rendszer is a villamos energiáról szóló törvény változtatása által. Mivel a villamosenergia-piacon a jövőben lehetőség lesz a napon belüli kereskedésre is, a jogszabály is ehhez igazodik.

A földgáztörvény módosítása könnyebbé teszi az egyetemes szolgáltató engedélyének visszavonását.

Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása azért szükséges, hogy kivegyék a csupán az állami és önkormányzati tulajdonosi befolyás miatt nagyvállalatnak minősülő cégeket az auditálási kötelezettség alól.

A távhőtörvény módosítása fogyasztóvédelmi célokat szolgál: kizárja, hogy a bírságolást, mint szankciót a cégek figyelembe vegyék az árképzésükben.

Ügyfélszolgálatot és telefonos elérhetőséget kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt - többek között ezt tartalmazza a Kereszténydemokrata Néppárt csaló termékbemutatók visszaszorítását célzó javaslata, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.

A Ház fideszes képviselők kezdeményezésére 111 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyta jóvá a csődeljárási törvény ezt tartalmazó módosítását.

A változtatást előterjesztők indoklásukban kiemelték, az adósok hasonló esetekben jelenleg lényegében kétszer teljesítik a velük szemben fennálló követelést, ha az eredeti hitelező akár végrehajtási, akár felszámolási eljárásban érvényesíti érdekeit és csak külön eljárásban kezdeményezhetik a hitelezőnek nem járó összeg visszafizetését.

Az Országgyűlés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosításával arra kötelezte a biztosítókat, hogy meglévő ügyfeleiknek jövőre már nem kínálhatnak az új ügyfeleknek kínáltnál hátrányosabb díjtarifát. A törvény a kihirdetést követő kilencvenedik napon lép hatályba.

A parlament arra is kötelezte a biztosítókat, hogy honlapjukon és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeikben folyamatosan tüntessék fel ezt a változást. Az Országgyűlés elfogadta az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvények módosítását, 116 igen szavazattal, 58 ellenében, 1 tartózkodás mellett.

A törvény másrészt több ponton is módosítja a szerencsejáték-törvényt. A szerencsejáték szervezője ezentúl nyilvántartást vezethet azokról a játékosokról, akik súlyosan megszegték a szabályokat és kitiltották őket az játékból. Az adatokat hat évig kell megőrizni. 50 ezer-500 ezer forintról 100 ezer-10 millió forintra emelkedik a bírság olyan esetekben például, ha a játékszervező eltér a jóváhagyott játéktervtől.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a több kaszinóval rendelkező a kaszinóinak és online kaszinóinak tiszta játékbevételét havonta összevontan, göngyölítve állapítja meg, ennek során a koncessziós díj göngyölített, kumulált levonására nincs lehetőség, a koncessziós díjnak minden tárgyhónapban csak az adott tárgyhónapra eső arányos része vonatható le. Új elem az online kaszinók kiegészítő 15 százalékos játékadója abban az esetben, ha a játékszervező kaszinóinak tiszta játékbevételét meghaladja az online kaszinójának játékbevétele.  Így 2016. január 1-től nemcsak a játékkaszinók, hanem az online játékkaszinók játékadójának 3 százalékát is játékosvédelmi célra kell fordítani.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával a külföldi jackpot rendszerből származó jövedelem adóköteles lesz. Egy, az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet miatt 60-ról 50 százalékra csökken a bírság mértéke, ha valaki nem tölti ki megfelelően a nyilatkozatot 50 000 eurót meghaladó összegű készpénzről, ha belép az EU-ba.

Az Országgyűlés köztestületté minősítette a jelenleg konzultatív testületként működő, hat szakmai szervezetet tömörítő Pálinka Nemzeti Tanácsot, amelynek így hatásköre nyílt a pálinkák származásának és minőségének ellenőrzése.

 Az Országgyűlés hétfőn lehetővé tette, hogy a katonai szolgálat megszervezéséért felelős elöljárók felfüggesszék a vezénylésre, a szolgálatteljesítési időre, valamint az ezekhez kapcsolódó illetményelemekre vonatkozó rendelkezéseket a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, illetve a katasztrófavédelemmel összefüggésben feladatot vállaló állománynál.

az is jogosulttá válik az ellátásra, aki 1949 előtt nem igényelte, de jogosult lett volna a támogatásra, továbbá tisztázták azt is, hogy a határon túli kedvezményezettek csak egy magyarországi, vagy magyar érdekű esemény után igényelhetnek hadigondozást.

Az Országgyűlés kedden módosította a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt, amely alapján az NKA szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti majd. A változtatás értelmében az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki.

Változás az is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság - amely az NKA elnökéből (a miniszterből), az alap alelnökéből és a tagokból áll - tagjait kik javasolják. Jelenleg a tagok felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg. Ez úgy módosul majd, hogy a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.

Megteremtődik a felsőoktatási bérek emelésének törvényi háttere, módosulnak a doktori képzés feltételei és jövő július 1-től a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A változtatásokat az Országgyűlés 109 igen szavazattal, 9 ellenében, 51 tartózkodás mellett.

A módosítás javaslatot tesz a felsőoktatási oktatói illetmények garantált emelésére.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal emelkednek a bérek.

A megváltoztatott törvény rögzíti, hogy a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-től. Szintén ettől az időponttól a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem. Mindkét intézmény alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar, Állatorvostudományi Egyetemként alakul meg július 1-től.

A változtatás kitér arra, hogy az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.