Gyurcsány Ferenc az MSZP balatonőszödi zárt frakcióülésén mondta el hírhedt hazugságbeszédét 2006. május 26-án. A közvélemény azonban csak tíz évvel ezelőtt, szeptember 17-én ismerhette meg annak tartalmát, miután a hanganyag, máig tisztázatlan módon, több szerkesztőséghez is eljutott. A botrányos mondatok következtében aznap este jelentős tömeg gyűlt össze a Parlament előtt, majd vonult át a Szabadság térre, és ostromolta meg a tévészékházat. Az ezt követő hónapokban folyamatosak voltak a tüntetések, a rendőrség pedig súlyos visszaéléseket elkövetve lépett fel a békés demonstrálók ellen is. Az akkori rendőri vezetők pere idén novemberben folytatódik másodfokon.
„Egyértelműen úgy vélem, Gyurcsány Ferenc hozta nyilvánosságra az őszödi beszédet” – mondta a Népszabadságnak Fetser János, Orosháza volt MSZP-s polgármestere. Hozzátette, Gyurcsány nem bánta, hogy a beszéde miatt a szocialisták 2006-ban elveszítették az önkormányzati választásokat, hiszen így a parlamentben háttérbe szoríthatta a vesztes polgármestereket. Szerinte Gyurcsány törekvése az, hogy 2022-re ő legyen a baloldal egyszemélyi vezetője, a baloldal sírásója.
A beszéd kapcsán Gyurcsány még ma is igazságbeszédről szónokol, ám a politológus szerint ezt a blöfföt már csupán a nagyon elvakult szavazók hiszik el. Az idő sok mindent megszépít – fogalmazott, hozzátéve, de ha valaki az őszödi beszéd alaki szépséghibáitól el is tekint, csupán tartalmilag vizsgálja azt, akkor is lehull a lepel az „igazságbeszédről”. Kiderül belőle, napszaktól függetlenül hazudtak Gyurcsányék, kiviláglik, hogy „nem kormányoztak”, csupán csőbe húzták az embereket a devizahitelekkel, a dübörgő gazdaság látszatát keltve, s hogy a 2006-os választásokon közönséges módon átverték az egész társadalmat. A politikában ennél nagyobb bűnt nem lehet elkövetni. Igaz, jegyezte meg, azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a baloldali pártok mélyrepülése csupán az őszödi beszédnek tulajdonítható, ebben legalább akkora szerepet játszott a nyolcévi kormányzás 2002 és 2010 között, amelynek során az MSZP–SZDSZ koalíció – jelentős részben a Gyurcsány-kormánynak „köszönhetően” – az államcsőd közelébe juttatta az országot.
Felvetésünkre, ki lehetett a beszéd kiszivárogtatója, azt mondta: erre majd valakinek az emlékiratából fény fog derülni, még nem jött el az ideje. Gyurcsány lényegében kívülről jött az MSZP-be, még ha volt is KISZ-es múltja, sok ellenlábasa volt a párton belül is, ezért életszerű, hogy e körben kell keresni a kiszivárogtatót. „Ha így is volt, ahogyan Lendvai Ildikó fogalmazott, Gyurcsányt az MSZP sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta” – mutatott rá. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy az SZDSZ-t korrupciós ügyekkel vádoló Medgyessy Péter kiszorítása idején a zsaroló szabad demokraták nyomására az MSZP erős emberei Gyurcsány mögé álltak. Az ő felelősségük is volt tehát az, ami 2006-ig történt.
Gulyás: Máig fizeti a hazugságra épített politikája árát a baloldal
„Nem jelentett értéket az emberi méltóság sem az akkori hatalomnak”
Nem létezik olyan szelekció, amely az emberek emlékezetéből kitörölné az államcsődhöz és az alapvető szabadságjogok korlátozásához vezető gyurcsányi politikát – mondta lapunknak Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke.
Gulyás Gergely (Fotó: Nagy Balázs)
– Emlékszik még arra, milyen érzéseket váltott ki önben az őszödi beszéd, amikor először meghallotta?
– A meglepettség után azonnal arra gondoltam, ezzel Gyurcsány Ferenc egyszer s mindenkorra megbukott. Azt nem lehetett tudni, lemond-e, illetve a kormánypártok kitartanak-e mögötte, avagy a nyilvánosság előtt is közösséget vállalnak vele a bűnben, de az többé nem lehetett kérdés: a volt miniszterelnök politikai legitimációja megszűnt, morális értelemben ő maga sem létezik többé. Az ezt követő két és fél éves vergődése az országnak és pártjának egyaránt sokat ártott.
– Mi háborította jobban fel: Gyurcsány képmutatása, hazugságai, vagy inkább a stílusa?
– Természetesen a tartalom sokkal nagyobb bűn volt, mint a kormányfőhöz méltatlan forma. A politikában nemcsak stratégia létezik, hanem taktika is. A politikát azonban alapvetően hazugságra építeni nemcsak erkölcsileg elfogadhatatlan, hanem bármely politikai közösség érdekével is ellentétes. Gyurcsány és az MSZP külön-külön és együtt is megérdemelte azt az árat, amelyet a hazugságra épített politikáért kellett megfizetniük, és fizetnek még ma is.
– Hogyan értékeli akkori, egészen 2009-ig mellette kitartó párttársai magatartását?
– Normális demokráciában ilyen skandalum után a miniszterelnök azonnal és önként távozik, ellenkezőleg a parlamenti többség vonja meg tőle a bizalmat. Hogy ez utóbbira sem került sor, feleslegessé teszi azt a vitát, hogy az MSZP és az SZDSZ képviselői korábban tudatában voltak-e annak, Gyurcsány másfél éven át hazugságra építette a politikáját. Azzal, hogy közösséget vállaltak a hazug miniszterelnökkel, az MSZP (és az azóta már jobblétre szenderült SZDSZ) Gyurcsánnyal a közös bűnben egyesült.
– Gyurcsány miért nem volt hajlandó a távozásra?
– Amikor az ő motivációit próbáljuk vizsgálni, semmi értelme a racionális mérlegelésnek. A jogállami korlátokat átlépő, ésszerű gazdasági kötelezettségeinket semmibe vevő, az országot államcsődbe vezető politikája bármilyen józan mérlegelést az ő személyes motivációja szempontjából feleslegessé tesz.
– A legnagyobb utcai megmozdulások 1956 óta 2006 őszén robbantak ki. Milyen pszichés állapotban kellett lennie a hatalomnak, hogy a rendőrség ilyen brutálisan lépjen fel?
– Az akkori hatalom számára az alapvető szabadságjogok és az emberi méltóság semmilyen értéket nem képviselt, e nélkülözhetetlen jogállami vívmányoknak számukra csak akkor van jelentéstartalmuk, ha ellenzékből politikai hasznot remélnek tőlük. Sajnos azt sem szabad elhallgatni, nemcsak az akkori kormány, a teljes jogállami intézményrendszer nehezen jóvátehető szégyene, hogy 2006 őszén nem alkotmányos ellensúlyai, hanem partnerei voltak a polgáraival szemben a legbrutálisabb rendőrállami módszereket alkalmazó kormánynak.
– Ami a politikai következményeket illeti: a Fidesz 2006 őszétől kezdődően sokat köszönhetett Gyurcsánynak, hiszen a választók többsége azóta irtózik a volt miniszterelnöktől. Ha nem lett volna Gyurcsány, nincs Fidesz-kétharmad sem?
– A rendszerváltozás 1989–90-ben volt Magyarországon, 2010 utáni új rendszerváltozásról beszélni még úgy is alapvető tévedés, hogy a 2010-es kormányváltást követően, nyolc év után valóban a felelős kormányzás időszaka tért vissza. Ráadásul az is igaz, hogy az a kétharmados felhatalmazás, amelyet Gyurcsány teljes kormányzati alkalmatlansága és gátlástalansága nélkül soha nem nyert volna el a polgári oldal, mélyreható változtatásokra is lehetőséget adott. Az a különbség azonban, hogy a polgári oldal nemcsak abszolút, hanem alkotmányozó többséggel nyert felhatalmazást a kormányzásra, nem járhatott annyi előnnyel, amennyi kárt a szocialista kormányzás okozott.
– Gyurcsányból lehet még a Fidesz politikai vetélytársa? Meddig tarthat a választópolgárok emlékezete?
– A választópolgárok emlékezete nem rövid távú, hanem szelektív. És nem létezik olyan szelekció, amely az emlékezetből kitörölné az államcsődhöz és az alapvető szabadságjogok rendszerváltozás óta soha nem tapasztalt korlátozásához vezető gyurcsányi politikát. Ezért válaszom nemleges.
