Belföld
Tíz érvvel a betelepítési kvóták ellen
Trócsányi László: Egy éven belül várható döntés+VIDEÓ
A miniszter elmondta: Magyarország csütörtökön délután hivatalosan is megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező betelepítési kvótákról szóló uniós határozatot. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés novemberben fogadta el azt a törvényt, amely Magyarország és Európa védelméért a kvóták elleni jogi fellépésre kötelezte a kabinetet.
Az igazságügyi miniszter bízik benne, hogy egy éven belül meglesz a döntés a Magyarország által a kötelező betelepítési kvótákról szóló uniós határozat ellen benyújtott keresetről. Trócsányi László az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta: azért nem kértek gyorsított eljárást az Európai Bíróságtól, mert nem szeretnék, ha elkapkodnák.Az Igazságügyi Minisztérium huszonöt oldalas keresetében tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kéri a kvóták megszüntetését - ismertette Trócsányi László. Közölte: másfél éves, precedensértékű perre számítanak az ügyben, amelybe reményeik szerint más uniós országok is beavatkoznak Magyarország mellett.
„Nem elfogadható a határozat, sem jogi, sem politikai értelemben”
Az Európai Bíróság megkapta és regisztrálta a kötelező kvótarendszerrel szembeni magyar keresetet., de annak
A kormány elhibázottnak tartja a migráció uniós kezelését, vagyis sem jogi, sem politikai értelemben nem tudja elfogadni a kötelező kvótarendszert - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az embertelenség kérdését is felveti a kvóták és az emberek összekapcsolása.
Trócsányi László kifejtette: a keresetben elsőként arra hivatkoznak, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, hiszen az uniós rendeletekről szóló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni. A kormány aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.
A miniszter szerint ráadásul az Európai Uniónak inkább azt kellett volna kimondania, milyen segítséget tud adni Olaszországnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni.
Az unió bel- és igazságügyi tanácsa emellett megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, a bizottság döntésétől csak egyhangú szavazattal lehet eltérni - közölte a miniszter, aki szerint a nemzeti parlamentek véleményezési jogát is biztosítani kellett volna, ráadásul a határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvótákról szóló döntésével is.
Trócsányi László a jogbiztonság és a normavilágosság elvét is sérülve látja, hiszen a határozatból eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Nem valósul meg továbbá a szükségesség és az arányosság elve sem, továbbá a határozatban Magyarország migrációs helyzetben betöltött speciális helyzetét sem vették figyelembe - fűzte hozzá.
A miniszter megjegyezte, Magyarország keresete iránt óriási az érdeklődés az unióban, hiszen jelenleg minden tagállam kivár a kötelező kvóták ügyében.
Kérdésekre válaszolva elmondta, bíznak abban, hogy az új lengyel kormány beavatkozik majd Magyarország mellett a perbe, de szerinte érdeklődést mutathat még Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, valamint Finnország is.