Schiffer András lemondásával az LMP-ben teret nyer a vezetési válság, amely az ellenzék egészét – a balszéltől a jobbszélig – jellemzi. Lassan minden ellenzéki erőt „koalíciópárti” vezetés irányít – mondta hétértékelőjében Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.
A személyi, szervezeti, intellektuális és hitelességi válság totális vezetési válságban csúcsosodik ki az ellenzéknél – állapította meg Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője. Szerinte míg a baloldal kapcsán eddig is tudtuk, hogy teljes vezetési válságban vannak, a Jobbik és az LMP esetében csak sejteni lehetett az ordító vagy épp lappangó belső feszültségeket. Mindez persze komolyan megkérdőjelezi kormányzásra való alkalmasságukat. Hozzátette, az elmúlt héten olyan helyzet állt elő az ellenzék soraiban, hogy jelenleg már szinte mindegyik ellenzéki erőt „koalíciópárti” vezetők irányítanak.
Mint folytatta, ennek jelentősége nem lebecsülendő. „Az eddig csak titkosnak vélt háttéralkuk vagy hallgatólagosnak hitt összekacsintások alapján működő technikai koalíciók – közös parlamenti indítványok, egymás között látszólag leosztott időközi választások – a jövőben nyílt együttműködéssé szélesedhetnek a baloldal, a Jobbik és az LMP között” – vélekedett. Fodor szerint mindhárom politikai erő motivációja érthető lenne, a baloldalt, elsősorban az MSZP-t egyre kevésbé a messianisztikus küldetéstudat, sokkal inkább az egzisztenciális félelem mozgatja. Bár – tette hozzá az elemző – Gyurcsány Ferenc hívei körében még a küldetéstudat dominál.
A Nézőpont ügyvezetője úgy véli, az erőltetetten középre húzó nyilatkozatai alapján egyre inkább szélkakasként viselkedő, belső démonokkal viaskodó Vona Gábor számára 2018 a kormányra jutás talán utolsó esélyeként tűnhet fel. A Schiffer András nélküli Schiffer-párt (LMP) számára pedig a parlamentben maradás (túlélés) a tét. Rámutatott, a széles körű ellenzéki összefogás ma már nem csak vízió, egyelőre abszurd gondolatkísérlet, bár inkább egy „komolytalan koalíciót” jelez előre. „Egy ilyen együttműködés percemberek céltalan, szellemileg nem kellően megalapozott, kizárólag az Orbán-ellenességgel összetartott koalíciója lenne. Egyértelmű protesthangulat híján ráadásul kétséges a működőképessége” – mondta. Viszont szerinte a Fidesz–KDNP támogatói számára intő jel ami az ellenzéknél történik, a 2018-as voksolás sem lefutott mérkőzés. Felvetette, elképzelhető, hogy „túl sokat látunk bele” az ellenzék kreativitásába. A jelenlegi vezetési válság ugyanis szerinte érdekes fordulatokat is vehet még. „A Jobbiknál elképzelhető, ha Vona Gábor stratégiája leszerepel, versenytársat kap, például a frakcióvezetésre jelölt Volner János személyében. De Schiffer András – az önálló LMP „élő lelkiismereteként” is újból főszerephez juthat, ha az új LMP-vezetés tényleg szakítana az önálló indulással” – mondta.
Az MSZP-ről megállapította, leszerepeltek a népszavazási aláírás-gyűjtésekkel. „Az, hogy hónapok alatt nem tudtak kétszázezer aláírást gyűjteni az általuk favorizált témák mellett, az egykori kormánypárt katasztrofális állapotáról tanúskodik” – vélekedett. A szakember szerint az is nagy kérdés az ellenzéknél, hogy Gyurcsány Ferenc milyen taktikát követne egy ilyen forgatókönyv esetén.
Fodor Csaba arra is kitért, a Brüsszel által okozott bevándorlási válság is tovább zajlik, a török paktum kifulladása esetén újra telítődhet a balkáni migrációs útvonal, míg az egyéb – részben újrarajzolt mediterrán – útvonalak is zsúfoltak. „A külső határok védelmének érdemi biztosítása helyett Brüsszel és Berlin továbbra is a kényszerbetelepítésben látja a megoldást” – jelentette ki. Mindezt az Európai Tanács közelgő ülésén meg is próbálhatják bebiztosítani, büntetési mechanizmus elfogadásával kényszerítve a tagállamokat törvénytelen határsértők tömegeinek letelepítésére. Szerinte épp ezért soha nem volt ennyire aktuális a kényszerbetelepítésről szóló magyar népszavazás sikere.
