Bemutatták a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó Állam Jelentést szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében kiemelte: a 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben szinten maradást, míg 28 indikátornál mértek romlást. A most harmadik alkalommal készített jelentésnél némileg változtattak az indikátorokon, hogy azok minél jobban mutassák be a társadalmi folyamatokat.
AJó Állam Jelentés hat hatásterületen - a biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jólét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, hatékony közigazgatás - végzett mérést a kormányzati teljesítményről.
A jelentés az igazság bemutatására törekszik, akár kritikusan is, hogy valószerű képet mutassanak a magyar kormányzatról - mondta a rektor, hozzátéve: egy ambiciózus kormányzatnak szüksége van olyan visszajelzésre, értékelésre, amely nem arra törekszik, hogy manipulatív adatokkal vagy "helyes adatból levont manipulatív következtetésekkel" a politikai ítéletet segítse, hanem "igaz, érthető és értelmes legyen".
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke üdvözölte a jelentés újításait, egyes mutatók cseréjét: az új jelentésben markánsabban jelenik meg a lakossági vélemény, és nemcsak országos, hanem területi dimenziókkal is számol. Azt is elmondta: "optimista várakozás" jellemzi a bizalom kormányzatban és a biztonság területét. Az eredmények szerint a lakosság elégedettebb az oktatással, mint az egészségügyi ellátással, de a jelentésből kiderül az is, hogy ezeken a területeken "szerényebbnek" érzékelik az állami felelősségvállalást - tette hozzá.
