Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutatott be a Szovjetunióba elhurcoltakért vasárnap, az emléknap alkalmából Budapesten, a Magyarok Nagyasszonya-templomban.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szentmise után tartott megemlékezésen elmondta: a Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük. Az államtitkár felidézte: a II. világháború végén az emberek azt hitték, hogy végre vége lesz a pusztításnak, "az ember felébred, a nagyhatalmak észreveszik, mekkora bajt, mennyi szörnyűséget és szenvedést zúdítottak az emberekre". Mégsem ez történt, hiába tagadták sokáig, "jól tudjuk, mit éltek át a magyar emberek" - mondta. Hozzátette: az emléknapon nem csak az áldozatokra emlékezünk, hiszen szenvedtek azok is, akik végül hazatértek, és azok is, akik évekig várták haza szeretteiket semmit sem tudva róluk.
Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, mécseseit a templom falán lévő Gulág-emléktáblánál.
Magyarországról 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból.
