Támadásba léptek Soros szervezetei

Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra hozta éves jelentését, amely szerint Magyarországon leginkább a migránsok elleni jogsértések, a tudományos élet és az egyesülési szabadság sérelme, a felsőoktatási törvény módosítása és a civil szervezetek üldözése miatt aggasztó az emberi jogok helyzete. Sérelmezik még, hogy Magyarország nem ratifikálta az isztambuli egyezményt. Az AI, amely korábban folyamatosan támadta a kormány intézkedéseit, korábban közölte, minden fórumon harcolni fognak a civilekre nézve „életveszélyes” Stop Soros törvénycsomag ellen.

Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója szerint a tranzitzónában fogva tartják és esetenként bántalmazzák a menedékkérőket, valamint az illegális határátlépők visszakísérésének lehetőségével tör-
vényesítették a jogellenes visszaküldéseket. Kérdésünkre közölte, nem tartják a menekültek számára biztonságos országnak Szerbiát, mert a hatóságok bánásmódja és az ellátás ott nem megfelelő számukra. Megkérdeztük, szervezetük tesz-e Szerbiában bármit a helyzet javításáért. Válaszukban arra hivatkoztak, hogy ott nincs helyi irodájuk, amely ezért dolgozhatna.

A jelentésben kitérnek a röszkei zavargással kapcsolatban terrorizmus vádjával első fokon elítélt Ahmed H. ügyére is. Rákérdeztünk, szerintük elkövetett-e a szír férfi bármilyen bűncselekményt, és ha igen, milyen szankció lenne indokolt. Demeter Áron, az AI emberi jogi szakértője közölte, Ahmed H.-t a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett volna terrorcselekménnyel vádolni és elítélni. Hozzátették, nem tartják ártatlannak, de eldönteni, hogy mit követett el, nem az ő feladatuk, hanem a bíróságé.

Megkérdeztük, hogy az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezetként miért nem támogatták a Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi kezdeményezést. Demeter Áron közölte, bár egyetértenek vele, nem gondolja, hogy az ő feladatuk lenne hasonló akciókat kampánnyal vagy aláírásgyűjtéssel támogatni. Mint ismert, a kezdeményezés többek közt az erdélyi és kárpátaljai magyarok ügyét szolgálná, akiknek a nyelv- és szimbólumhasználathoz, sőt a biztonsághoz fűződő jogai rendszeresen és súlyosan sérülnek.

Egy válaszában Iván Júlia a határzárat a vasfüggönyhöz hasonlította, majd kérdésünkre – egyenlőségjelet tesz-e a kettő közé – nemmel válaszolt, és közölte, „mindenkinek az ízlésére és a politikai világlátására van bízva”, hogy ítéli meg a déli határkerítést.

Közben egy másik, hazánkat folyamatosan bíráló, Soros György által pénzelt szervezet, a Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexet adott ki, amelyben a magyarországi korrupciós helyzetet negyvenöt pontra értékelte, hazánkat a hatvanhatodik helyre sorolva. Az uniós tagországok közül így szerintük csak Bulgáriát előzzük meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a Transparency a határkerítés miatt támadja Magyarországot. Ez egy újabb megnyilatkozása a nemzetközi szervezetek Magyarország elleni példa nélküli támadásának, amely kizárólag arról szól, hogy nem értenek egyet az ország migrációs politikájával – fogalmazott Szijjártó. A külügyminiszter kijelentette: „minket nem érdekel sem a zsarolás, sem a nyomásgyakorlás”, ezután sem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, a kerítés pedig ott marad, ahol van. 

---

Kitekert „civil” álláspont

Furcsa, hogy míg az ellenzék a kormányt azért támadja, mert túl sok embert fogadtunk be, az AI kevesli a számot, mondván, az állam ellehetetleníti a befogadást – mutatott rá lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hangsúlyozta, az igazság középen van, hiszen aki valóban jogosult rá, megkapja a státuszt, a „civilek” által képviselt, kitekert álláspontnak azonban nem ül fel a jogalkalmazás. Vagyis annak, hogy a jobb élet reményében bárkinek joga lenne a befogadáshoz. A kvótaperről szólva megjegyezte, végrehajthatatlan a rendelkezés, más sem tett neki eleget, csak Málta. Egy másik kritika kapcsán pedig rámutatott: ez a kormány könnyítette meg a társadalmi szervezetek bejegyzését, de még a külföldről támogatottakat sem éri megbélyegzés. „A hab a tortán a társadalmi nemek felszámolását jelentő isztambuli egyezmény ratifikációjának sürgetése” – jegyezte meg.
(KD)