Szombattól hatályosak az új menekültügyi szabályok

Tarlós: Intézkedési tervet készít a főváros
Intézkedési tervet készít a főváros a naponta több ezrével érkező menekültek, illetve illegális bevándorlók miatt - írta pénteki számában a Magyar Nemzet, amelynek Tarlós István főpolgármester elmondta: a legsúlyosabb az utcákon, aluljárókban és a parkokban kialakult köztisztasági helyzet, ezért kiemelt teher hárul a Fővárosi Közterület-fenntartóra, a rendészekre, a közműtársaságokra és a vízművekre.
Az akcióterv várhatóan a következő hetekre elkészül, és részletesen előírja majd, hogy melyik fővárosi cégnek, szervezetnek mi a dolga. Mint mondta, az egyeztetések már megkezdődtek a Belügyminisztérium, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság között.
A főpolgármester jelezte, hogy a lehető legkorábbi időpontra, szeptember 2-ára összehívja a Fővárosi Közgyűlést, ahol önálló napirendi pontként tárgyalják az illegális bevándorlók ügyét.

A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.

A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.

Módosul a visszatartási idő is: ez 12 óráról 24 órára emelkedik az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terhei miatt. A kérelmezőket pedig az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.

A módosítással az ismételt kérelem előterjesztőit nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjanak.

Migránsokkal teli magyar kamiont tartóztatott fel a cseh rendőrség
Mintegy 80 illegális bevándorlót szállított az a magyar rendszámú kamion, amelyet pénteken délelőtt tartóztatott fel a cseh rendőrség a D5-ös autópályán Nyugat-Csehországban - jelentette a cseh közszolgálati hírtelevízió pénteken. "Megerősíthetem, hogy megállítottunk egy kamiont, amelyben több tucatnyi személyt találtunk. Jelenleg vizsgáljuk a részleteket, folyik az érintettek azonosítása, állampolgárságuk megállapítása" - fogalmazott Ivana Jelínková rendőrségi szóvivő. A magyar rendszámú kamiont Ostrov u Stríbra településnél állította meg a rendőrség. Jelínková megerősítette, hogy a kamion vezetője külföldi állampolgár volt.

A kérelmezők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészült ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

A jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen. 

Életbe lép az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a szerb-magyar határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított tíz méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.

Az osztrák alkancellár megértően nyilatkozott az épülő kerítésről
Az osztrák alkancellár megértően nyilatkozott a magyar-szerb határon épülő kerítésről a Vorarlberger Nachrichten című tartományi újságnak adott pénteki interjújában.

Reinhold Mitterlehner alkancellár, gazdasági miniszter úgy vélte, a kerítés jelzésértékű az embercsempészek számára, hiszen egyúttal azt is jelzi, hogy megérkeztek a szolidaritás határához. 

A néppárti tárcavezető elmondta: intézkedni kell azokról a menekültekről is, akik egyszerű gazdasági okok miatt hagyták el hazájukat, és támogatni kell azokat, akik valóban segítségre szorulnak. 

Az alkancellár kifejtette: nemcsak a menekültek nagy száma aggasztja, hanem az az érzés is, hogy még ha a menekültkérdés megoldásán sokat is dolgoznak, akkor sem érhető el a cél teljes mértékben, mivel mindig újabb problémák ütik fel a fejüket. Mitterlehner szerint a menekültproblémát csak közösen lehet megoldani, amiben szerinte leginkább az unió illetékes. Az interjú során a tárcavezető a komolyabb határellenőrzés lehetőségét is megemlítette. 

A kerítés 175 kilométer hosszú lesz és Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti bejelentése szerint augusztus 31-éig elkészül majd.

Pintér: több mint 19 ezer bevándorló kerülhet vissza Magyarországra
Összesen 19 ezer 284 érdemi megkeresés érkezett Magyarországra július közepéig az úgynevezett dublini eljárásban átadni tervezett bevándorlók ügyében - derül ki a belügyminiszter írásbeli válaszából.

Pintér Sándort az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna független képviselő kérdezte arról, hogy hány ember visszafogadására kell számítani a dublini rendelet alapján.

A tárcavezető kifejtette, hogy idén január 1. és július 17. között a legtöbb megkeresés Németországból (7605), Ausztriából (5491), Franciaországból (2679), Svédországból (1036) és Csehországból (572) érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz. A dublini eljárásban átadott, illetve visszavett emberek száma azonos lehet a megkeresések számával, azaz több mint 19 ezerrel - jelezte.

Június végéig egyébként 66 ezer 788-an nyújtottak be Magyarországon menedékjog iránti kérelmet ebben az évben. Az eljárások közül 43 ezer 730-at megszüntettek, ebből 42 ezer 689-et azért, mert a kérelmező a döntést meg nem várva ismeretlen helyre távozott.

A belügyminiszter közlése szerint az adatokból az következik, hogy a továbbállt kérelmezők Magyarország elhagyását követően más uniós tagállamban nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, így fennáll Magyarország felelőssége a dublini rendelet értelmében.

Pintér Sándor azt is jelezte, hogy július 16-ig az Európai Unió tagállamaiból 780 bevándorlót utaztattak Magyarországra, közülük 766-ot azért, mert korábban itt indult a menekültügyi eljárásuk. A 766 ember közül 685 nem várta meg, hogy ügyében érdemi döntés szülessen, ők röviddel a menedékjogi kérelem benyújtása után elhagyták Magyarországot.

Több mint kétezer embert fogtak el a magyar-osztrák-német közös járőrök
Februárban kezdődött a magyar-osztrák-német közös vasúti járőrszolgálat a Magyarországról induló nemzetközi vonatokon. Az azóta eltelt fél évben a rendőrök 7200 embert ellenőriztek, és több mint kétezret, többségében az országban való tartózkodás szabályainak megszegése miatt, elfogtak - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. A közös vasúti járőrszolgálatról február 13-án írták alá az együttműködési megállapodást a német és az osztrák belügyminisztérium, valamint az ORFK képviselői.

A megállapodás alapján a Magyarországról Ausztrián át Németország felé tartó nemzetközi vonatokon, illetve az induló pályaudvarokon közös vasúti járőrszolgálatot hajtanak végre, hogy kiszűrjék a schengeni térségbe való továbbutazás feltételeivel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat. A rendőrök szúrópróbaszerű és kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket hajtanak végre.

A közös járőrszolgálatban a magyar rendőrség részéről a Készenléti Rendőrség állománya vesz részt, a tervezett ellenőrzések során a vonatkísérő állomány hétnapos ciklusokban látja el szolgálatát. A járőrcsoportok két magyar, egy osztrák és egy német járőrből állnak.

Az ORFK tájékoztatása szerint február 18., a közös szolgálat elindulása és július 28. között a rendőrök több mint 7200 embert ellenőriztek, és több mint 2000 személyt fogtak el. Ők többségükben megszegték az országban való tartózkodás szabályait, de embercsempészésért, közokirat-hamisításért is kezdeményeztek eljárást. Az elfogottak túlnyomó többsége afgán és szír állampolgár volt.

A rendőrség jelezte: a háromoldalú járőrszolgálat jól működő, eredményes projekt, és mind a német, mind az osztrák fel pozitívan nyilatkozott róla.

A közös vasúti járőrszolgálaton kívül, 2008 januárjától közös magyar-osztrák közterületi járőrszolgálat működik a magyar-osztrák határszakasz magyar oldalán, amely 2012 novemberétől még intenzívebbé vált. A közös járőrszolgálat kiterjedt a mélységi területekre is, ehhez idén február óta a német rendőrség járőrei is csatlakoztak.