Belföld
Szigorúbb büntetés az embercsempészeknek
Az Országgyűlés pénteken megszavazta a tömeges bevándorlás kezelését célzó jogszabályi szigorításokat +VIDEÓ
A törvény bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez - kártalanítás ellenében - ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.
Az államhatártörvény módosításával azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, úgynevezett tranzitzónákat alakíthatnak ki, ahol a nagy számban érkező migránsokat mindaddig elhelyezhetik, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárásukat. A kormányoldal képviselői többször is jelezték, hogy a déli határon a tranzitzónák csak Szerbia felé lesznek nyitottak. E zónák miatt 60 méteresre bővítik azt a határ menti sávot, amelyen belül az ingatlanok közérdekű használati joggal terhelhetők, amiért pedig kártalanítás jár.
A sok kérelem megfelelő kezelése érdekében speciális, még a tranzitzónában tartózkodás alatt lefolytatható eljárást is bevezetnek, amivel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkkel szemben.
Változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont - 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles - járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett - bizonyos esetekben halasztó hatállyal - a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.
A törvénycsomag rendelkezései a kihirdetést követő napon, illetve szeptember 15-én lépnek hatályba.
A parlament előtt fekszik egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést azonban pénteken csak megtárgyalja a Ház, a zárószavazását később tartják, mert a kormánypártok házszabálytól eltérésre tett javaslata - jelesül, hogy erről az indítványról is már pénteken döntsenek.
Trócsányi László expozéjában elmondta: az előterjesztés tíz törvényt érint. A javaslat figyelembe veszi Magyarországnak a dublini rendszerből fakadó kötelezettségeit, illetve a schengeni elvárásokat is - tette hozzá az igazságügyi miniszter. Mint mondta, bevezetik a határon lefolytatott eljárás, a tranzitzóna fogalmát, a büntető törvénykönyvben megemelik az embercsempészés büntetési tételeit, emellett három új tényállással is kiegészül a kódex: a határzár tiltott átlépésével, a határzár megrongálásával és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozásával. Eddig mintegy 147 ezer menekültkérelmet adtak le Magyarországon. Ezzel Magyarország Németország után a második legtöbb kérelmet regisztrálta. A mostani válság azzal a közvetlen veszéllyel is fenyeget, hogy az egész schengeni rendszer megrendül, különösen, amikor már vezető európai politikusok is Schengen válságáról beszélnek.
Kósa Lajos , a Fidesz vezérszónoka szerint egy olyan törvénymódosító csomagot tárgyalnak, amely segítené a magyar kormányt és szervezeteket, hogy a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás enyhüljön és azt, hogy a bevándorlókat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok alapján tisztességesen, humánusan és jogkövetően lehessen kezelni. A probléma kezelése európai közös ügy, ki kell mondani, Európának nincs bevándorlás politikája, hanem politikai menekülteket tud fogadni - fogalmazott. Magyarország kötelességének érzi, hogy a nemzetközi joggal összhangban meg tudja védeni határait - mondta Kósa. Szerinte ennek lehetővé tételét biztosítják a törvénymódosítások.
A szocialista Harangozó Tamás arról beszélt: a törvényjavaslat célja nem a menekültkérdés megoldása, hanem a magyar emberek alapvető jogainak korlátozása és ehhez még a honvédséget is felhasználnák. Úgy fogalmazott: a Fidesz végighazudta az elmúlt 8 hónapot, semmibe vették a schengeni szabályokat, hazardíroznak a magyar emberek utazási szabadságával, orosz rulettet játszottak magyar emberek biztonságával, egészségével, szabadságjogaival, az ideérkező menekültek életével. Úgy látta: a menekültügy kezelésében az elmúlt hónapok kormányzati politikája a totális csőd. Már ha a cél Magyarország nyugalmának és a magyar emberek biztonságának a szavatolása volt - jegyezte meg, hozzátéve: a káoszért a Fidesz és a kormány a felelős, hiszen már januárban tudták, hogy idén akár 100 ezres nagyságrendű menekülthullámmal kell megbirkózni, de nem tettek semmit. Kitért arra, hogy a javaslatok alapján engedély nélkül átkutatható lenne bármely magyar állampolgár lakása, a honvédség katonái intézkedhetnének, közúti ellenőrzést és tömegoszlatást végezhetnének. Olyan jogosítványai lennének, mint ha megszálló hatóságok lennének.
A kdnp-és Hargitai János azt mondta: válságos helyzet alakult ki Európában és Magyarországon. Mohácsi országgyűlési képviselőként többszörösen is megszólítottnak érezte magát, és azt mondta: Magyarország és Európa mintha semmit nem tanulna múltjából. Utalt a törökök 489 évvel ezelőtt támadására, majd megállapította: Európa akkor is képtelen volt összefogni, s Magyarországon is ugyanolyan széthúzás volt, mint amit most a parlamentben lát. Egy válsághelyzetben ugyanakkor fel kellene sorakozni a kormány mögé, és támogatni kellene, mert erre kaptak megbízást - hangsúlyozta. Úgy látta: hibázott a kormány, amikor Martonfát előzetesen nem értesítette, hogy számításba veszik a települést, de Lázár János szavaira utalva közölte: ilyen kérdéseket nem lehet népszavazással eldönteni. Ugyanakkor a Jobbikot dicsérte, mert szerinte csak tőlük kapnak támogatást a helyzet kezelésére.
A Jobbik azt követeli, hogy Magyarország állítsa le az illegális bevándorlók regisztrálását. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes azt mondta: ételt, italt és rövid időre szállást kell biztosítani a bevándorlóknak, de élből el kell utasítani az integrációjukat. Hozzátette, ha Magyarország nem állítja le a regisztrációt, akkor célország lehet. A martonfai ideiglenes állomást szimbólumnak nevezte, utalva arra: ha a település "elesik", akkor más településen is létesülhet tábor.