Belföld

Szemléletváltásra van szükség a szülészeti ellátásban

Több javaslatot fogalmazott meg a Népesedési Kerekasztal

A Népesedési Kerekasztal szerint szemléletváltásra van szükség a szülészeti ellátásban, ezért javaslatokat tesz annak korszerűsítésére – jelentette be Székely András, a Népesedési Kerekasztal koordinátora.

Székely, a Kerekasztal budapesti sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, a szülés élménye kihat a további gyerekvállalásra, ezért fontos ezzel kérdéssel foglalkozni. Megjegyezte,a javaslatokat eljuttatják a szakmai szervezetekhez és a döntéshozókhoz is. A kiosztott sajtóanyag szerint a javaslatok között szerepel, hogy szülés után ne válasszák szét azonnal az anyát és az újszülöttet, a fizikai ellátást mellett nagyobb hangsúlyt kapjon a lelki gondozás, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint tekintsék partnernek a nőket a szülés során, a szülésznők is végezhessenek várandósgondozást, a komplikációk nélküli szüléseket szülésznők vezethessék le, valamint a társadalombiztosítás finanszírozza az intézményen kívüli szülést.

Kevés a „bababarát” intézmény

A Népesedési Kerekasztalt 2009 novemberében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke hívta össze Kopp Mária pszichológus, orvos kezdeményezésére. A civil, egyházi és kormányzati szervezeteket is tömörítő kerekasztal korábban több olyan javaslatot is kidolgozott a kormányok számára, amelyet figyelembe vettek a népesedéspolitikai döntéseknél.

Novák Julianna, dúla, a Népesedési Kerekasztal tagja elmondta, Magyarországon az utóbbi években csökkent a szülészeti intézmények száma, és elsősorban azokat zárták be, ahol családias környezetben kevés szülés történt. Az ország mintegy hetven szülészeti intézménye közül mindössze 18 kapott "bababarát" minősítést – fűzte hozzá. Beszélt arról is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a szülészorvosok száma évek óta nő, a szülésznőké azonban csökken, Magyarországon jelenleg egy orvosra egy szülésznő jut, míg például az Egyesült Királyságban egy orvosra 30 szülésznő.

Nem mindig indokolt a császármetszés 

Szebik Imre, bioetikus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az életmentő beavatkozások – császármetszés, gátmetszés – rutinszerű alkalmazása nem lenne indokolt, ennek ellenére a hüvelyi szülések 60 százalékánál – az első szülések 90 százalékánál – végeznek gátmetszést. Hozzátette, ha a szülés traumatikus élmény egy nőnek, akkor az nem csak a további gyerekvállalásra, de a párkapcsolatra is negatív hatással lehet.